Életének 49. évében szombat délután elhunyt Szalay Gyöngyi. Az olimpiai bronzérmes vívót, a Balaton Vívóklub alapító-vezetőjét, korábbi önkormányzati képviselőt két újraélesztést követően szállították a veszprémi kórházba – tudta meg a Veol Rig Lajos országgyűlési képviselőtől és Dobó Zoltán tapolcai polgármestertől.
A portál szerint az olimpikon a december 30-ai tóparti kolbásztöltő verseny díjkiosztóján lett rosszul. A helyszínen az országgyűlési képviselő élesztette újra, aki a sportedzővel együtt részt vett a versenyen. A mentők néhány percen belül a tópartra értek, a mentőautóban még egy alkalommal újraélesztették, majd mentőhelikopter is a helyszínre érkezett, és a veszprémi kórházba szállította Szalay Gyöngyit, életét azonban már nem tudták megmenteni.
Szalay Gyöngyi egyéniben párbajtőrben az 1996-os, atlantai olimpián bronzérmet szerzett, 1991-ben Európa-bajnoki bronzérmes, 1995-ben világbajnoki ezüstérmes, 1997-ben és 1998-ban vb-bronzérmes lett. Csapatban negyedik helyen végzett az 1996-os és a 2000-es olimpián is. 1990-ben és 1994-ben vb-ezüstérmes, 1991-ben Európa-bajnok lett. A magyar női párbajtőrcsapat hétszer volt világbajnok, legutóbb 1999-ben, Szalay mind a hétszer a csapat tagja volt. Ez egyedülálló rekord.
Szalay Gyöngyi megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet. Pro Comitau díjas, a Veszprém Megye Érdemrendje kitüntetettje, valamint Tapolca Városért díjas is.
A magyar szövetség honlapjának gyászjelentése emlékeztet arra, hogy Szalay Gyöngyi egész pályafutása során a szülővárosát, Tapolcát képviselte versenyzőként és edzőként is. Méltatásában szerepel, hogy remek eredményeit kivételes ütem- és taktikai érzékkel érte el, és a különleges stílusához páratlan egyéniség társult. Legnevesebb tanítványa akit 19 éves koráig képzett, nevelt, és aki korosztályos Európa-bajnok és világbajnoki érmes lett az irányításával.
Szalay Gyöngyit a Magyar Vívó Szövetség a saját halottjának tekinti.
