Most, hogy a kis Jézus megszületett, és már gyarapodik épségben, egészségben, szülei – a bibliai Mária és József – ahogy kétezer évvel ezelőtt, úgy ma is nyilvánvalóan áttekintenék, hogyan tölti majd az idejét csemetéjük, amíg eléri felnőttkorát. Különös időutazásunkban abba próbálunk bekukkantani, ha ma születne Jézus Izraelben, adott esetben mit sportolna.
– Úgy mondanám, két Jézus volt, a keresztények hite szerinti megváltó, a nagy próféta, illetve a történelmi Jézus – választja ketté a kérdést rögtön Ronen Dorfan, a legolvasottabb izraeli lap, az Israel Hayom sportszakírója. A „vízen járó Jézus” szerinte ma kosárlabdázna, tán az NBA-ben pattogtatna, ott is igazi csodákat művelhetne, a fizika törvényeit meghazudtoló dolgokat láthatnánk tőle – szőtte bele viccesen az észak-amerikai profi kosárliga iránti szenvedélyét a válaszadásba.
Komolyra véve a szót, ha Jézus gyerekként nem elégedhetett meg a jeruzsálemi templomi láblógatással vagy a beszélgetésekbe történő okos bekapcsolódással, és apja esztergapad melletti figyelése sem kötötte le minden energiáját, könnyen eljuthatunk addig, hogy valamilyen mozgásos tevékenységbe bizony bekapcsolódna.
Szögezzük le: a mai Izraelben az élsportnak közel sincs akkora kultúrája, mint mondjuk Magyarországon, bár ha figyelembe vesszük, hogy Jézus csak harmincéves kora után kezdte meg nyilvános működését, akár bele is férhetne neki egy jelentősebb sportpályafutás Ez esetben kosárlabdázó otthon is lehetne – ez a legelterjedtebb és legsikeresebb csapatsportág az országban. A kosárlabdán kívül értékelhető színvonalú, 12 csapatos bajnokságot rendeznek még kézilabdában, 5 szereplőset röplabdában, gyerekként pedig akár Korhut Mihály (Hapoel Be’ er Sheva) labdarúgó-mérkőzéseire is járhatna, aztán dönthetne, megy-e ebbe az irányba. Felmerülhetne, hogy az 1948-as zsidó államalapítás egyik motorja, a Maccabi nemzetiségi mozgalom mennyire válhatna szimpatikussá egy, az ember és ember közötti falak, korlátok lebontásáért fáradozó fiatalembernek, Ronen Dorfan kérdés nélkül is mondja, ez lehet az az ok, ami miatt Jézus ma biztosan nem élsportoló volna.
A Maccabi mozgalom azonban a tömegsportban is kialakított szélesebb bázist, és bár a sportklubok egyike sincs 110 éves, mint nálunk mondjuk az úszószövetség (jelen azért van: 2015-ben és 2017-ben is rendezett Netanja nagy nemzetközi úszóversenyt), a társadalomban igazán „menőnek” számít, ha valaki sportol, ezzel ugyanis a zsidó ember meg tudja mutatni, hogy ő is tud annyit, mint más nemzet fiai.
Jézus felnőttként nyilvánvalóan nem egyik pillanatról a másikra találta ki, hogy „az ő országa nem e világból való”, ezért feltételezhetjük, a szabadidősport felé menne. Hát kezdjük is: minden izraeli ember bakancslistáján szerepel, hogy életében legalább egyszer körbebringázza a Genezáreti-tavat. Ez az 56 kilométeres túra majdnem kétszer olyan hosszú, mint a Velencei-tó „betekerése”, így is simán belefér egy napba, akár Józseffel, Máriával együtt is. Ma is ott találnák Tiberias városát a tó nyugati partján, talán kerékpárt is onnan kölcsönöznének. Erre számos lehetőség adott ma ott 6000 forintnyi sékelért. Ezért a pénzért sisakot is adnak, ugyanis a tóparti kerékpárút nem végig aszfaltozott, a legszebb helyekre egyértelmű, de kissé vadregényes utak vezetnek. Tiberiasba (vissza)érkezve, mint ahogy erre a Travellersway.com utazási portál külön kitér ma – furcsa módon – egy helybéliek által csak Szent Péter halnak nevezett csemegét is fogyaszthatnának – mondjuk kettőt, öt kenyérrel, szigorúan bibliai alapon. Ha már itt tartunk, Jézus számos csodáját épp ennél a tónál vitte véghez kétezer évvel ezelőtt, a legismertebb ezek közül, amikor tanítványai szeme előtt a vízen járt Máté evangélista leírása szerint.
Ami viszont biztos: Jézus ma fiatalként krav magázna, ez a hadsereg által alkalmazott önvédelmi rendszer, egy pozsonyi birkózó, bizonyos Lichtenfeld Imre fejlesztette ki. A krav maga célja meglepő módon némiképp egybevág a bibliai Jézuséival: felkészíti az embert az erőszakos helyzetek felismerésére és azok gyors, megfelelő kezelésére, a több ellenfél elleni küzdelemre, késes, botos, lő- és más fegyveres támadások elleni védekezésre, pusztakezes harcra.
Ha sportrajongó volna, ismerné Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász nevét is, a vészkorszakot hamis papírokkal túlélő, ma 96 éves sportoló ugyanis idén megkapta Izrael állam legrangosabb kitüntetését, az Izrael-díjat. Barátaival viszont tán együtt nevetne az izraeli származású magyar állampolgár Chanoch Nissanyn, aki a Minardi pilótájaként 2005 nyarán részt vett a hungaroringi Magyar Nagydíj hivatalos Forma–1-es edzésén, 13 másodperccel elmaradva az élmezőnytől – körönként.
Ronen Dorfan leginkább valamilyen „életmódsportban”, mondjuk szörfösként tudja elképzelni Jézust – és kizárólag hosszú hajjal. A betlehemi, szintén magyar gyökerű (Bisztrai Márton antropológus alapította) rögbicsapatba nem volna esélye bekerülni, ott ugyanis ma arabok és keresztények élnek, Jézus szülei pedig hithű zsidók voltak.
