Budapest a napokban 11 milliárd forintért átpasszolta az államnak a szociálliberális kormányzati időszak emblematikus épületét, a Bálnát. A jelenleg ürességtől kongó pesti Duna-parti épületben mutatták be az Orbán-kurzus következő, istvánmezei presztízsberuházását: a nemzeti korcsolyaarénát. A sportlétesítmény nemzetközi tervpályázatán a Bordás Péter neve által fémjelzett Bord Építészstúdió lekerekített ötszöges terve diadalmaskodott, a műhely 43 milliárd forintos értékbecsléssel dolgozott a kivitelezést illetően.
Kósa Lajos, a korcsolyaszövetség (MOKSZ) elnöke, a Fidesz korábbi frakcióvezetője, aki maga volt a bírálóbizottság elnöke sietve elmondta, ez „még csak iránymutatásra sem alkalmas szám”, hiszen a kiviteli tervek már számolnak például az irányadó talajvízzel és a geodéziai adatokkal, a beruházást lapunknak
„százszor ellenőrzött eljárásnak”
nevezte. – Ki tudja, az építőipari árak, amik az elmúlt időszakban 30 százalékkal, az alapanyagárak 10 százalékkal emelkedtek, hogyan állnak majd később – érzékeltette Kósa, hogy azért ez a beruházás
aligha jön ki majd az építészek által jelzett 43 milliárdból. Csak hogy érzékeljük: a második helyezett pályázó 35 milliárd forintra tippelte terve kivitelezését.
– Egy 400 méteres ovális korcsolyapályából és négy darab 30-szor 60 méteres short track pályából áll (ismert, ez utóbbi sportág a Liu fivérek sikersportága), egyben a jégkorongozók otthona is lesz. Az Istvánmezőn, a Kisstadion és a Velodrom elbontásával helyet kapnak még kiegészítő létesítmények, öltözők, edzőtermek, és akadémiai központ is lesz, hogy ilyen rendszerben lehessen oktatni a gyorskorcsolyát, illetve a műkorcsolyát – ismertette Kósa Lajos. A beruházó a kormány, a részletekről viszont még meg kell állapodnia a MOKSZ-szal.
Cselovszki Zoltán, aki jelenleg az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója „az építészszakma nevében” a győztes pályamű legfontosabb érdemei között említette, hogy egy, a városképbe illeszkedő, nem pedig uralkodó elképzelés nyert.
Miután Kósa mindenkit megnyugtatott, hogy a kerékpárosok szakszövetségével egyeztetve semmisítik meg a Velodromot – és épít helyette a kormány négy másikat, egyet a fővárosban, hármat vidéken –, feldobta lapunknak a labdát: mi lesz a nemzeti jégkorongarénával? Korábban ugyanis a sportági hírekben igen jól értesült Jégkorongblog arról értekezett a Közbeszerzési Értesítőre hivatkozva, hogy ugyanezen a helyszínen a hokisok kapnak otthont, hogy ne kelljen folyton a Papp László-arénát, illetve a Tüskecsarnokot kibérelni a fontosabb mérkőzésekre.
– A jégkorongozóké volt a Kisstadion, amit most bontani kell, a gyakorló jégcsarnokot pedig műkorcsolyázók és a short trackesek használják. De ha itt megvan ez a csarnok az említett pályákkal lelátók nélkül az új aréna alsó szintjén, akkor biztos, hogy
nem veszítünk jégpályákat, hanem inkább nyerünk
– adott kacifántos választ a politikus sportvezető. A gyakorló csarnokot véleménye szerint ugyanakkor fel kell majd újítani, de erről pontosabban majd akkor nyilatkozik, ha a mostani beruházás teljes költségigényét már látják.
A szeptember 19-én megjelentetett nemzetközi tervpályázatot 11 cég „vette ki”, és 8-an adták be november 21-ig, a győztes tervért a kormány azonnal ki is fizet 15 millió forintot, de további négy aspiránst is kifizet fáradozásaiért 2-10 millió forint közötti értékben.
A csarnok 2021-re épül meg, a sportolók pedig 2022-ben vehetik birtokba a komplexum egészét.
