Kisvárdán gyakorlatilag csak olyan sporttérre nem jut pénz, ami valakinek nem jutott eszébe. Az észak-magyarországi kisvároson belül gyakorlatilag egy külön sportváros épül elképesztő mennyiségű állami pénzből. Olyan, amilyenre egy osztrák, egy svájci vagy egy belga középcsapat csak vágyálmaiban gondolhat. Révész Attila, a futballcsapat szakmai igazgatója büszkén mesélt minderről az év elején a Kölcsey TV-nek.
Amiről talán már mindenki hallott, hogy az egyelőre NB II-es kisvárdai futballcsapat másfél milliárd forintból kap egy teljesen új stadiont, ezt április közepén szeretnék megnyitni. A pálya fűtött, a lelátók felett tető van, csinos a létesítmény már most is. Mellette építenek majd egy sima és egy műfüves edzőpályát is, és már lerakták az alapjait a 65x45 méteres zárt focicsarnoknak (!), melyet a tervek szerint március 31-én adnak át. Ára: 500 millió forint.
Az eddig használt, pár száz fő befogadására alkalmas stadion gyepszőnyegének kicserélik a talaját, és alácsövezik a pályát, tehát télen itt is tudnak gyakorolni majd a kisvárdai játékosok – a műfüves edzőpálya mellett. Még csak most jön a java: egy műfüves pályával ellátott, teljesen zöldenergiával üzemeltetett fociakadémiát is létrehoznak, a kormány erre az év végi pénzosztásban 700 milliót különített el. Hogy a meccsre járó tömegek meg tudják közelíteni normálisan a stadiont és kulturáltan tudjanak parkolni, 490 millió forintot szánt a kabinet.
Váltsunk sportágat, jön a kézilabda. A kisvárdai kéziakadémia fejlesztésére 250 milliónyi közpénzt használhat fel a város, de az első osztályú felnőttcsapatról sem feledkezett meg a sportkormányzat. 3,5 milliárd forintból multifunkciós sportcsarnokot húznak fel, Révész Attila elmondása szerint ezt főleg az első osztályban szereplő kézilabdacsapat fogja használni. Ez elég valószínű, hacsak nem az országos döntőbe jutott helyi ultiegylet sportolói vagy a szintén kiemelkedő eredményeket jegyző kisvárdai karatések akarják azt kisajátítani. Más, komoly sportteljesítményt jegyző klubot ugyanis nem találtunk a város honlapján.
A létesítmény 4500 férőhelyes lesz, ami a város lakosságát tekintve – mintegy 17 400 fő – roppant méretű csarnok. A helyi népesség közel negyede helyet tudna foglalni a lelátókon. A jelenlegi magyar viszonyokat figyelembe véve lehetetlen, hogy valaha megteljen a csarnok, hacsak hazánk nem rendez kézilabda-világversenyt a közeljövőben, de ez csupán néhány meccset jelentene. Érthetetlen, hogyan merülhet fel igény egy ekkora lakossággal bíró, közepes kézis eredményeket jegyző városban ilyen brutálisan nagy csarnokra? A fővárosban mindössze a Papp László Budapest Aréna nagyobb a készülő kisvárdai komplexumnál. A Ferencváros sokszoros bajnok, KEK-győztes, Bajnokok Ligája-elődöntős csapata hosszú évek óta Dabason vagy a BOK-csarnokban játssza BL-meccseit, mert saját arénája nem alkalmas nemzetközi összecsapások megrendezésére, ők mégsem kaptak ekkora csarnokot. De a BL-győztes győri női és BL-döntős veszprémi férficsapatnak is hosszú évekig kellett várnia, míg normális otthont kaptak.
Vajon miképp sikerül majd fenntartani az építményt, az állagmegóvás nem kis költségét fedezni?
A fenti számokat összeadva, ötvenmillió forint híján 7 milliárd forintnál járunk. Csak összehasonlításképp: néhány éve 9,5 milliárdos volt Kisvárda teljes költségvetése, tehát ha azóta jelentősen emelkedett is a büdzsé, a magyar állam ide csoportosított sportköltése jóval túllépi a város éves büdzséjének felét, ami egészen egyedi kiváltság. Úgy tűnik, Seszták Miklós fejlesztési miniszter lobbiereje mindent elsöprő, ha földijei sportolási lehetőségéről van szó.
