A létesítmény 4500 férőhelyes lesz, ami a város lakosságát tekintve – mintegy 17 400 fő – roppant méretű csarnok. A helyi népesség közel negyede helyet tudna foglalni a lelátókon. A jelenlegi magyar viszonyokat figyelembe véve lehetetlen, hogy valaha megteljen a csarnok, hacsak hazánk nem rendez kézilabda-világversenyt a közeljövőben, de ez csupán néhány meccset jelentene. Érthetetlen, hogyan merülhet fel igény egy ekkora lakossággal bíró, közepes kézis eredményeket jegyző városban ilyen brutálisan nagy csarnokra? A fővárosban mindössze a Papp László Budapest Aréna nagyobb a készülő kisvárdai komplexumnál. A Ferencváros sokszoros bajnok, KEK-győztes, Bajnokok Ligája-elődöntős csapata hosszú évek óta Dabason vagy a BOK-csarnokban játssza BL-meccseit, mert saját arénája nem alkalmas nemzetközi összecsapások megrendezésére, ők mégsem kaptak ekkora csarnokot. De a BL-győztes győri női és BL-döntős veszprémi férficsapatnak is hosszú évekig kellett várnia, míg normális otthont kaptak.
Vajon miképp sikerül majd fenntartani az építményt, az állagmegóvás nem kis költségét fedezni?
A fenti számokat összeadva, ötvenmillió forint híján 7 milliárd forintnál járunk. Csak összehasonlításképp: néhány éve 9,5 milliárdos volt Kisvárda teljes költségvetése, tehát ha azóta jelentősen emelkedett is a büdzsé, a magyar állam ide csoportosított sportköltése jóval túllépi a város éves büdzséjének felét, ami egészen egyedi kiváltság. Úgy tűnik, Seszták Miklós fejlesztési miniszter lobbiereje mindent elsöprő, ha földijei sportolási lehetőségéről van szó.
