– Az előző elnök, Megyesy Jenő át akarta világíttatni a szövetséget egy nemzetközi könyvvizsgáló céggel, de aztán lemondott, mikor számára is kiderült, hogy akadozik az adatszolgáltatás.
– Azóta elkészült egy jelentés, de az csak abból dolgozhatott, amit nekik megmutattak. A jelentést hiába kértem, nem mutatták meg a szövetségben – végül a könyvvizsgáló cég adta ide, miután bebizonyítottam, hogy én vagyok az elnök. Egyébként hiába vagyok az, a bíróságon még nem jegyeztettek be, bár rég lejárt a törvényes határidő. Elszabotálta az adminisztráció, és nem csak ezt – amióta elnök vagyok, tizenhárom elnökségi döntés született (többek között az olimpiai nevezésekről), de ezek egyike sem nyilvános, nem voltak kiküldve a tagoknak, és a honlapra sem tették fel. Ezen döntések során is rendre kisebbségbe maradtam, nem vették figyelembe az érveimet. Tudomásom van törvénytelen elnökségi határozatról is.
– Miért volt szükség a Magyar Sí Szövetség közhasznú státuszának a megváltoztatására?
– Hogy többé ne lehessen kikérni a közérdekű adatokat. Ezt eddig úgy oldották meg, hogy a szövetség székházában nem is tartottak szerződéseket, azokat az ügyvédnő irodájában tárolták. Amikor Kálomista Gábor tavaly tavasszal lemondott, a mérlegadatokban volt egy 160 millió forintos eltérés. A tagság hiába érdeklődött, a miértre azóta sem kaptak magyarázatot. Számomra nagyon fájdalmas, hogy pont egy jogász veszi semmibe a törvényeket. Egykori versenyzőként és edzőként zavar az arrogancia is, amelyet a versenyzőkkel, szülőkkel és edzőkkel szemben a síszövetség vezetése tanúsít.
– Ön is lemond, mint elődei?
– Felveszem a kesztyűt. Ha én is lemondanék, minden maradna a régiben.
