Fotó: Teknős Miklós
De vissza a parkba, ahol időközben befejeződött az Iyengar-jógakurzus, és már egy egzotikus szépségű, sudár, száriba öltözött indiai hölgy tartja kezében a mikrofont, ő az indiai kormány által Magyarországra delegált jóga- és életviteli szakértő, röviden a jóga nagykövete. Ankita Soodnak hívják a földiekkel játszó égi tüneményt, aki magasba tartja a tenyerét, úgy magyarázza ékes oxfordi angolsággal: „Öt ujjunk van, és mindegyik egy őselemet szimbolizál: a hüvelykujj a tűz, a mutató a levegő, a középső az űr, a gyűrűs az anyaföld, a kisujj pedig a víz. Nyissuk ki a tenyerünket, majd zárjuk ökölbe, így ni! Látják? Your health is in your hand – az egészségünk a kezünkben van!”
Ilyen egyszerű lenne? Az ujjainkat különböző kombinációkban egymáshoz kell illeszteni, ezek a mudrák. A hüvelykujj és a mutatóujj összeérintve például a „chin mudra”, ezzel csökkentjük a stresszt. Ha a hüvelykujjunkkal lefogjuk a mutatót, annak „váju mudra” a neve, ha ezt formázzuk, akkor rendbe rakjuk a gyomrunkat, az emésztőrendszerünket. És így tovább. Összesen négy mudra van, semmi ördöngösség, hajrá!
Mindenesetre Ankitának hiszünk, ez az a pillanat, amikor eszembe jut Lomb Katónak, a kéttucatnyi nyelven beszélő nyelvzseninek tinédzserkoromban olvasott könyve egyik szentenciája: „A szép nőnek az első pillanatban mindig igaza van!”
A másodikig meg – ezt már tapasztalatból tudom – többnyire el sem jutunk…
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!