Egy klub akár huszonöt légióst is alkalmazhat

Fontos döntéseket, új szabályokat hozott a múlt héten az MLSZ, amelyeket sokan szinte azonnal félreértettek, és az Egyesült Államokban honos fizetési sapka került a címekbe. A cél az észszerű gazdálkodás biztosítása, ugyanakkor írásunkból kiderül, nyártól a 25 fős keretek az élvonalban állhatnak csak légiósokból is.

Fradi–Paks. Zömében légiósok, illetve csak magyarok Fotó: Mirkó István

„Magyarországon mintha ostobák lennének a klubok tulajdonosai. Képzeljék el, hogy van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlenegy percet sem játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub, amikor pénzügyi gondok vannak?”

Nagy port kavartak ezek a mondatok tavaly májusban az MLSZ közgyűlésén. Csányi Sándor elnök beszédében hangoztak el, aki ugyanilyen haragosan fogalmazott a fiatal játékosok számának a csökkenéséről. Ez régi vesszőparipája az MLSZ-nek, amely korábban adminisztratív eszközökkel és anyagi ösztönzőkkel próbálta rávenni a klubokat a fiatalok szerepeltetésére, de átütő sikert enyhén szólva sem sikerült elérnie. Sőt, 2015-ben éppen a klubok nyomására megszüntette azt a szabályt, ami alapján korlátozták a pályán egyszerre jelen lévő légiósok számát, és azt is, ami támogatta a fiatal játékosok szerepeltetését. Ezután három év alatt a magyar játékosok száma 75 százalékról hetven alá esett, a 23 év alatti labdarúgók játékperceinek aránya pedig két év alatt zuhant tíz százalékról négyre.

Csányi Sándor megígérte, nem elégszik meg a dohogással, az UEFA gyakorlatában szereplő pénzügyi fair play hazai alkalmazását és a játékoskeretek határainak a megszabását is kilátásba helyezte. Egy hete kiderült, ez több volt puszta fenyegetésnél, az elnökség fontos döntéseket hozott ezekben a kérdésekben. A lényeg: a 2020/2021-es idény kezdetétől 25 labdarúgóban maximálják a bajnokságra benevezhető játékosok számát, és korlátozzák a játékosok összesített bértömegét.

Magyarán az MLSZ megszabja, hogy a klubok mennyit fizethetnek ki a futballistáknak – nem egyenként, hanem összesen. A gyorsaságra törekvő hírportálok elhamarkodottan kürtölték világgá, hogy az MLSZ bevezeti a fizetési sapkát, de vagy a kifejezés jelentését, vagy az európai és az amerikai sport jelentős különbségeit nem ismerik. A fizetési sapka a tengerentúli nagy profi ligák zömében az esélyek kiegyenlítését szolgálja, nem engedi, hogy egy dúsgazdag tulajdonos mesés fizetésekkel magához édesgesse a legnagyobb sztárokat, azaz – leegyszerűsítve egy bonyolult rendszert – minden csapat ugyanakkora összegből sakkozhatja ki a játékosai bérét.

Fradi–Paks. Zömében légiósok, illetve csak magyarok
Fotó: Mirkó István

A magyar labdarúgásra lefordítva ez úgy nézne ki, hogy a jelenlegi listavezető Ferencváros és az utolsó helyen álló Kaposvár fillérre megegyező bérkeretből gazdálkodhatna, de erről természetesen szó sincs. Az MLSZ döntése a pénzügyi fair play bevezetését jelenti, amelynek viszont nem az esélykiegyenlítés, hanem az észszerű gazdálkodás a célja, és arról szól, hogy egy adott klub csupán a bevételeinek egy bizonyos százalékát költheti bérekre. Hogy pontosan mennyit, ma még nem tudni, de forrásaink szerint ez 70 százalék körül lesz.

– Ha egy klub többet költ egy adott pillanatban, mint amennyi az észszerű gazdálkodásából következhetne, rövid időn belül csődbe jut, akár a bajnokság kellős közepén is, a szabályok szerint ki kell zárni, ami viszont csorbítja a versenysemlegességet – mondta lapunknak Dinnyés Márton, az MLSZ kommunikációs osztályának a vezetője. – A profi labdarúgásban a költségek között a legnagyobb tétel a személyi kiadás, az MLSZ ezért ezen a területen vezet be szabályozást. A rendszer keretein belül a klubok szabadon dönthetnek játékospolitikájukról. Az ő felelősségük, hogy fiatal magyarokat, saját nevelésű tehetségeket vagy idegenlégiósokat alkalmaznak, így szabadon tudnak bérekről tárgyalni, ráadásul erősödik a pozíciójuk a játékosügynökökkel szemben is, akik így nem játszhatják ki a „muszáj ilyen vagy olyan játékost igazolni” kártyát.

Ezzel értelemszerűen – legalábbis ez következik ebből – megszűnik majd az a szabály, amely tízben szabja meg klubonként a nevezhető légiósok számát. Az egyedüli ösztönző a fiatalok szerepeltetésére az a kitétel marad, hogy az engedélyezett legfeljebb 25 tagú kereteket lehet bővíteni, de csak 19 éves vagy annál is fiatalabb játékosokkal. A mögöttünk hagyott héten megszólaló klubvezetők szerint a mai gyakorlat zömmel megegyezik az új szabályozással a keretek létszámát és a bevételek bérre fordított arányát tekintve is, de a mértékadó Transfermakt nevű szakoldal ezt cáfolja: a Ferencvárosnak 31, a Fehérvár FC-nek és a Diósgyőrnek pedig 28 tagú a kerete, a 25-ös szabálynak ma csupán a Puskás Akadémia, az Újpest, a Mezőkövesd és a Zalaegerszeg felel meg. Sallói István, a ZTE sportigazgatója szerint – ő a Digisportnak nyilatkozott – Csányi Sándor rossz számokat kapott, mert az 504 igazolt játékosban benne vannak az utánpótláskorúak is, ugyanakkor a szövetség azt mondja, ezt ellenőrizték, és nem találtak közöttük 19 évesnél fiatalabbakat.

Ennek ellenére vihart aligha kavarnak az új döntések, amelyek részleteit a közeljövőben ismerhetjük meg, ugyanis az MLSZ vezetése mindet az NB I-es bizottság egyetértésével hozta meg.