Áldás vagy átok lesz a japánoknak?

A 2021-re halasztott nyári olimpia rendezőinek nemcsak a szervezési feladatok miatt fájhat a fejük.

A helyiek látják a fényt az alagút végén Fotó: Issei Kato Forrás: Reuters

Azóta, hogy március 24-én Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke és Abe Sindzó japán miniszterelnök bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják, a japán rendezőknek nemcsak a szervezési feladatok miatt fájhat a fejük, hanem az ingataggá vált gazdasági helyzet miatt is. Japán hivatalosan 12,6 milliárd dollárt költ a játékok megrendezésére, de egy decemberi auditjelentés szerint a valóságos összeg ennek a kétszerese is lehet. Az adófizetők ebből 5,6 milliárdot állnak. A halasztás miatt előálló többletköltségek becslések szerint két- és hatmilliárd dollár között lesznek, melynek legnagyobb részét Japánnak kell fedeznie a 2013-ban – a játékok elnyerésekor – megkötött szerződés alapján.

John Coates, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről felügyeli a to­kiói nyári játékok előkészületeit, a minap megerősítette, hogy a NOB több százmillió dollárral járul hozzá a költségekhez, de ez a nemzetközi szövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok megnövekedett terheit csökkenti, nem a szervezőkét. A koordinációs testület ausztrál vezetője szerint a járvány hatásai miatt Japán recesszióban lesz a jövő évi olimpia idején, de a játékok serkenthetik az újrakezdést, például a turizmus élénkülésével. Coates szerint az egyéves halasztás segíthet abban, hogy gyorsan újra tudjon indulni a japán gazdaság; ezt a véleményét osztja Abe Sindzó is.

A helyiek látják a fényt az alagút végén
Fotó: Reuters

Ugyanakkor azon közgazdászok szerint, akiket az AP amerikai hírügynökség megkeresett, Japán gazdasági méretéhez képest az olimpia hatása elhanyagolható lesz. Ennek alátámasztására emlékeztetnek rá, hogy a korábbi játékok idején az elszabadult árak és a várható tömeg inkább elbátortalanították azokat a turistákat, akik az olimpiától függetlenül terveztek utazást az adott régióba. Helen Lenskyj, a Torontói Egyetem professzora szerint az optimista jóslatok szembemennek a játékok gazdasági hatásaira vonatkozó összes kutatással, amelyek ráadásul kedvező időszakra vonatkoznak, miközben a mostani egyáltalán nem az. A kutató úgy véli, Japán jobban járna, ha nem kellene finanszíroznia az olimpiát, mert ez csak többletterhet jelent.

– Ha Tokió abban reménykedik, hogy a turizmus fellendülése fedezi majd a játékok egyéves halasztásának költségeit, akkor valószínűleg nagyot fog csalódni – jelentette ki Victor Matheson sportközgazdász is, aki a 2016-os riói olimpia vonatkozásában már vizsgálta a turizmus hatását. S állítja, hogy a rendezés a legtöbb esetben veszteséges a házigazda városoknak, és nettó hasznot csak nagyon speciális esetekben eredményez.