Hivatalból és lélekből is

Járvány ide, járvány oda, Ilyés Ferenc bizakodva tervezi a jövőt. A 229-szeres válogatott kézilabdázó, noha már a harminckilencedik évét tapossa, még egy évet lehúz játékosként Tatabányán, de közben már a szövetség megbízottjaként dolgozik a határon túli magyar kézilabdázás felvirágoztatásáért. Immár három hónapos gyermeke is ide köti, és utóbbi tisztsége is arról árulkodik, nem feledi, honnan indult: Székelyudvarhelyről, tágabban a Székelyföldről. Így természetes, hogy támogatja a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezést.

Már tudja, minek szenteli az életét a játék befejezése után Fotó: MKSZ/Kovács Anikó

Adódik a kérdés, vajon azzal a gondolattal is kacérkodik-e, hogy haza-, visszaköltözzön.

– Immár húsz éve élek Magyarországon – feleli. – Eleinte nekem is akadtak gondjaim a beilleszkedéssel. Egyrészt letelepedési engedélyt kellett szereznem, lakhelyet kellett változtatnom a magyar állampolgárságért, másrészt előfordult, hogy cikiztek a tájszólásom miatt. Ma azonban már ide kötődöm. A visszaköltözést nem tervezem, azt azonban annál jobban, hogy a munkám révén mind többször utazzak haza.

Írd alá!

Ahhoz, hogy az Európai Unió tárgyalja a Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezését, május 7-ig egymillió aláírásra van szükség.