Kompromisszumok és érdeksérelmek

Novák András, a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) operatív igazgatója tisztában van vele, hogy lesznek érdeksértett klubok, amelyek nem értenek egyet a bajnoki szezon lezárásáról szóló döntéssel. Minden érintett számára elfogadható, jó megoldás jelen helyzetben nem születhetett, ezért próbálta minimalizálni a sérelmeket az MKSZ.

– Egyhangú döntés született?

– Az elnökség mind a tizenegy tagja megszavazta a bajnokság lezárásáról szóló döntést. A bajnoki helyezések, a nemzetközi kupaindulás szempontjából is igyekeztünk minél körültekintőbben eljárni, ezért valamennyi szereplővel, a ligával, az amatőr tanáccsal, a sportági igazgatókkal egyeztettünk, kikértük a versenyigazgatók véleményét, megnéztük a nemzetközi és a történelmi tapasztalatokat annak érdekében, hogy felelős döntést tudjunk hozni. Nagyon sok mérkőzés lett volna hátra a jelenlegi szezonból, teljesen heterogén a találkozók eloszlása. A nemzetközi kupaindulók jóval több mérkőzésen szerepeltek, mint a mezőny többi tagja.

– Nehéz is lehetett volna megállapítani, hogy valójában hány forduló lehetett hátra a bajnokságból.

– Ez így igaz, átlagban hat és nyolc meccse volt még hátra minden csapatnak. A bajnokságon belüli esetleges méltánytalanságokat, a feljutó valamint a kieső csapatok megnevezésének problémáját kiküszöbölve született meg az a döntés, hogy a 2019-2020-as bajnoki szezont az MKSZ törli a versenynaptárból, semmisnek tekinti, és minden tekintetben az előző szezont veszi alapul.

– A döntésnek lesz utóélete, és várhatóan lesznek érdeksértett csapatok.

– Ezzel tisztában vagyunk, az elnökség arra számít, hogy lehetnek olyan klubok, amelyek méltánytalannak érzik majd a döntést. Ha a közül kell választani, hogy a méltánytalanságok száma kezelhető vagy kezelhetetlen legyen, akkor a döntés a jelenlegi elvvel a legkisebb ellenállás felé tart. Ha a jelenlegi szezont nézzük, a női bajnokság második helyén álló Siófok csapata jogosan érezheti azt, hogy a döntés számára méltánytalan. A már ismertetett elv érvényesülése érdekében mégis ez a döntés született.

– A női Bajnokok Ligájában az aktuális címvédő Győr indulhat és szabadkártyás indulásra az MKSZ a Ferencvárost javasolja?

– Az előző szezonban mutatott teljesítményének jogán a Győr indulhatna a BL-ben, és amennyiben az EHF szabadkártyát biztosít, akkor az elnökség a Ferencvárost fogja ajánlani a másik kupaindulónak.

– A kézilabda-társadalom konszenzusára vagy a kritikákra számítanak?

– Lehet, hogy lesznek ellenvélemények, viszont ha lesz arra lehetőség, hogy a teljes egészt lássák azok, akik nem értenek egyet a döntéssel, reményeim szerint megértik, hogy amennyiben egy szezon lejátszhatatlan, azaz nem lehet eredményt hirdetni, akkor bajnokot, kieső és feljutó csapatot is nehéz megnevezni. A Siófok mellett még több olyan klub lehet, amely úgy érzi, hogy nem érvényesültek az érdekei. Ugyanakkor egy más döntés esetén még több érdeksértett klubot tudnánk felsorolni. A feljutásra esélyesek úgy fogják érezni, hogy feljuthattak volna, azon csapatok, amelyek elkerülték a kiesést, pedig örülnek. Mindenki számára elfogadható, jó megoldás jelen helyzetben nem tudott születni, ezért az MKSZ megpróbálta minimalizálni az érdeksérelmeket. Ezért született ez az elvi döntés, ami az NB I-es bajnokságtól az NB I B-n át egészen az NB II-ig érvényes.

– Mi szólt az ellen, hogy a bajnokság jelenlegi állását tekintsék véglegesnek?

– Az előbb már megnevezett elv és a csapatok eltérő mérkőzésszáma. A tabella pillanatnyi helyzete szakmai szempontból nem reális, ezt nem tekinthetjük végeredménynek. Nem sportszerű meghúzni a vonalat több fordulóval a bajnokság vége előtt.

– Férfi fronton egyszerűbb a helyzet: adott a Veszprém és a Szeged BL-indulása.

– Az elnökség nem tesz különbséget tenni a két nagy klub között, mindent megteszünk azért, és az EHF-nek is ezt kommunikáljuk, hogy két csapatot szeretnénk látni a Bajnokok Ligájában. Erről természetesen egyeztettünk a Veszprémmel és a Szegeddel.

– A BL Final Four kapcsán jelenleg mi a céldátum?

– Az EHF szinte napról napra felülvizsgálja az álláspontját a folytatással kapcsolatban. Erről megoszlanak a vélemények, de szerintünk a jelen helyzetben nem reális a felelős tervezés. Mi más utat választottunk: kimondtuk, hogy a folytatás nem reális. Amennyiben az EHF érvényesíti a tervét, és végső döntés születik a budapesti női és a kölni férfi Final Fourról, akkor ehhez alkalmazkodunk.

– Van esély az idei Final Fourra?

– Jelenleg nem. Látva a koronavírus-járvány jelenlegi tendenciát, még csak virológusnak sem kell lennem ahhoz, hogy megállapítsam: alig van esély arra, amiben az EHF még bízik. Szerintem valamennyien boldogok lehetünk, ha szeptemberben elindul az új kézilabdaszezon, de ezt is csak óvatosan merem kijelenteni.