Idehaza eddig még nem rá példa, hogy valaki egy futballklub arculati eleminek – jellemző színeinek, címerének vagy emblémájának – megváltoztatása miatt fordult volna a legmagasabb bírósági fórumokhoz. Az Újpesti Torna Egylet (UTE) esetében ez történt: az 1885-ben létrehozott és több szakosztályt működtető újpesti egyesület kft-ként működő futballcsapatának címerét a 2014-ben belépő új, többségi tulajdonos, az ügyvezető döntése nyomán 2017-ben megváltoztatta. Történt ez annak ellenére, hogy a külföldi befektető azzal a feltétellel vásárolta be magát 97 százalék erejéig a férfi felnőtt futballcsapatba, hogy az arculati elemekről a taggyűlés dönthet, csak száz százalékos szavazataránnyal. Vagyis a kisebbségi tulajdonos UTE-val egyetértésben. Az ominózus címercsere előtt taggyűlést nem is tartottak, nem szavaztak, csupán az ügyvezető intézkedett a témában. Ezután az új címer díszítette a focisták mezeit is. Az azóta lezajlott különféle perek végeredményben az UTE vereségével zárultak, hiszen a Kúria végül úgy döntött, hogy a személyiségi jog alapján nem lehet jóvátenni a címer megváltoztatását, mint szerződésszegő magatartást. Hiába adott igazat az UTE-nak másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, s hiába állapította meg, hogy a címer az arculat kiemelt eleme – a szurkolók, a rajongók a futballcsapathoz a szimbólumok által kötődnek. Ezért a címer által közvetített arculat a sportegyesületnél a szervezet lényegét kifejező jellemző. A tábla szerint a címer megváltoztatásával kapcsolatos arculatot ért sérelem így felveti a személyhez fűződő jogvédelem szükségességét.
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Gyorsan javított a bakonyi csapat a hazai bajnokságban elszenvedett vereség után.