Puskás lövőereje volt a legjobb a futballhistóriában

Terjedelmes írással tiszteleg Puskás Ferenc emléke előtt a spanyol konzervatív napilap, az ABC, amely – kisebb tárgyi tévedésekkel – azt eleveníti föl, hogy miként született újjá Madridban a magyar zseni, akiről aztán a FIFA Puskás-díjat elnevezték. A cikket a Nemzeti Sport vette észre.

„A játékos megszökött a kommunista Magyarországról. Napokat sétált a hegyekben, átkelt Svájcon, és végül Olaszországban telepedett le, ahol hónapokig tésztát evett. Carniglia, a Madrid edzője nem akarta (szerződtetni) őt. Bernabéu azonban utasította az edzőt, hogy hozza őt formába. Sikerrel járt” – áll a cikk bevezetőjében kissé elnagyoltan, hiszen Puskás nem szökött sehonnan, hanem érvényes útlevéllel hagyta el az országot 1956. november 1-jén a Budapesti Honvéd csapatának tagjaként, a Bilbao elleni BEK-mérkőzésre készülve.

Puskás Ferenc (elöl) a Real Madrid–Levante-mérkőzésen az 1963–64-es fociidényben.
Fotó: MTI/EPA

Igaz ugyan, hogy a BEK-meccsek, majd a csapat latin-amerikai túrája után, 1957 tavaszán úgy döntött, nem tér haza, de kalandos bolyongásról a svájci hegyekben nem tudunk. Átmeneti bécsi és olaszországi (bordigherai) időszakról annál inkább, viszont súlyfeleslege már 1956 elején is probléma volt, a helyzet később csak súlyosbodott és gyomorfekéllyel párosult, aligha pusztán a sok tészta miatt.

„Canonazónak (nagyjából Ágyúdörgés) vagy Canoncitónak (Ágyúcskának) becézték. A túlsúlya ellenére tíz méteren fantasztikusan sprintelt, a lövőereje pedig a valaha látott legjobb volt a futballtörténelemben. Ezért is alapította meg a FIFA az év góljáért járó, róla elnevezett Puskás-díjat” – írja az ABC, megemlítve, hogy Puskásnak a neve is fegyvert jelent.

„Harmincegy évesen, a Budapesti Honvédtól érkezett a Chamartínba, ahol kulcsszerepe volt a sorozatban nyert öt bajnoki cím elhódításában. Szintén tagja volt a nagy magyar válogatottnak, amely aranyérmes lett az 1952-es olimpián. A szerződtetésével összeállt a Real Madrid legendás csapata, Alfredo Di Stéfanóval, Kopával, Héctor Riallal, Santamaríával, Gentóval, Domínguezzel és Munozzal, aki akkor lett korábbi játékosból az együttes edzője” – fogalmaz az ABC.

„A klub technikai igazgatója, José Samitier nem akarta Puskást. Túlságosan kövérnek tartotta a játékhoz, főleg miután oly sokáig formán kívül volt a hontalan bolyongás miatt” – olvashatjuk, miközben az írás sajnos nem tér ki Östreicher Emil szerepére, aki elnöki tanácsadóként beszélte rá Bernabéut Puskás szerződtetésére.

A teljes cikk ITT olvasható el.