Magyar fecske inkognitóban

Szoboszlai Dominiknek meg kell küzdenie magyarságának minden nyűgével, nyilaival.

Ch. Gáll András
2020. 06. 23. 16:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyar edzőnek lenni nem jó ómen.

Argentína vezeti a világranglistát a külföldön foglalkoztatott labdarúgóedzők számát illetően – a Sporttanulmányok Nemzetközi Központjának (CIES) frissen közreadott elemzése szerint. A svájci CIES június elsején zárult felmérése 91 ország 128 futball-ligájára terjedt ki, és a lajstrom élén nagy fölénnyel áll a dél-amerikai ország, amelynek 68 edzőjét alkalmazzák a világ 22 országában. A trénerek közül előszeretettel szerződtetnek spanyolokat is: az ibériai országból 41-en dolgoznak külföldön, a lista harmadik helyét pedig Szerbia foglalja el: 34 edzője tevékenykedik 24 országban. Az analízis tanúsága szerint 78 országban foglalkoztatnak külföldi edzőt, köztük egyetlen magyart, amivel hazánk a rangsorban holtversenyben az 58. Az élcsoport: 1. Argentína 68 edző, 2. Spanyolország 41, 3. Szerbia 34, 4. Németország és Olaszország 27-27, 6. Portugália 25, 7. Uruguay 24, 8. Anglia 20, 9. Brazília 16, 10. Kolumbia és Franciaország 14-14, …58. Magyarország 1.

Ez a helyzet 2020 júniusában. Hogy ki az az egyetlen, külföldön dolgozó magyar edző – nyilván csak a felnőttcsapatoknál, vezetőedzői pozícióban tevékenykedő szakembereket vették figyelembe, hiszen Dárdai Pál, Lőw Zsolt, Gángó András személyében van utánpótlás-, másod- és kapusedzőnk külföldön –, azt még az MLSZ-ben sem tudják, és ez azért jelzésértékű. Nem is olyan régen még Dárdai Pál Bundesliga-tréner volt a berlini Herthánál, László Csaba bejárta Skóciától Ugandán át Sepsiszentgyörgyig a fél világot, de momentán munka nélküli, a félig román, félig magyar Vasile Miriuțăt, azaz Miriuță Lacit most rúgták ki Nagyszebenből az FC Hermannstadt csapatától, tehát úgy néz ki, hogy mindenki elhullt. Ha egy picikét még jobban visszamegyünk az időben, eszünkbe jut a Benficát és a perui olimpiai válogatottat is dirigáló Baróti Lajos neve – még családi vonatkozásai is vannak az ő perui szerepvállalásának, egykori sógorom, Moisés Chumpitaz bepárásodott szemmel emlegette szeretett edzőjét „Bárotit”. Steiner János nevét biztosan nem sokan ismerik mifelénk, pedig nagyszerű edző volt, a hatvanas években sikert sikerre halmozott Lengyelországban a sziléziai (Ruch Chorzów, Katowice) klubokkal, Bukovi Márton pedig a Građanski/Dinamo Zagrebnél lett legenda előbb a harmincas, majd a negyvenes, végül a hatvanas években amellett, hogy az Aranycsapatunkat is ő csiszolta fényesre. Guttmann Bélának, a Benfica kétszeres BEK-győztes edzőjének a nevét mindenki fejből vágja, a zseniális tánc- és illemtanár tizenkét ország huszonöt együttesét dirigálta, közöttük olyan „csapatocskákat„, mint a Milan, a Porto vagy a Peñarol. No de ha még jobban visszamegyünk az időben, felsejlik Weisz Árpád, Egri Erbstein Ernő, Viola József, Tóth Potya István vagy éppen Hirschl Imre neve, akik Itáliában vagy Brazíliában/Uruguayban/Argentínában alkottak nagyot. 1934-ben az olasz első liga tizennyolc csapatából tizenkettőnek magyar edzője volt!

Igen hetven, nyolcvan, kilencven éve a magyar futballedzők fújták a passzátszelet, megkockáztatjuk, talán még jobban uralták a kispadok világát, mint Schaffer, Schlosser, Orth, Sárosi, Zsengellér, Nagymarosi, Puskás, Kocsis, Czibor, Bozsik, Albert, Bene, Farkas a zöld gyepét. Ha valaki magyar volt, az automatikus szabadjegyet biztosított a legpatinásabb csapatok kispadjára, még akkor is, ha az illető zseniális szélhámos volt, mint Hirschl, aki egykori Fradi-játékosnak adta ki magát a húszas-harmincas években, és ezzel meghódította fél Dél-Amerikát. (Becsületére legyen mondva, nem vallott szégyent, a mai napig félistenként emlegetik Montevideóban és Buenos Airesben, ezt a lányától, Hirschl Gabitól tudom.) Ugyanez volt igaz a labdarúgóinkra is, a magyar útlevél biankó csekket jelentett a bértárgyalásokon, Puskás Öcsi, Schaffer Spéci, Sárosi Gyurka annyi nullát csaphatott az első számjegy után a szerződésére, amennyit csak akart.

Manapság? Szegény Szoboszlai Dominiknek meg kell küzdenie magyarságának minden nyűgével, nyilaival, ügynöke elmondása szerint most körülbelül húszmillió euró körül járhat a piaci értéke, de ha nem magyar (ezt már én teszem hozzá), hanem szerb vagy horvát lenne – még csak nem is argentin vagy brazil –, akkor tuti, hogy a dupláját érné.

Bizony, a Red Bull Salzburg 19 éves zsenije az egyetlen magyar fecske a kezdődő európai futballnyárban, no meg az a bizonyos árva edző, akinek szégyenszemre még a nevét sem tudjuk. De az valószínű, hogy nem a Premier League-ben vagy a Bundesligában keresi a kenyerét.

Talán jobb is. Őrizze meg inkognitóját a feledés jótékony homálya.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.