LABDARÚGÁS
Nem túl hálás bárkinek is a zsebében kutakodni. Felhívni azzal, hogy ugye, szegényes körülmények között élsz – ez valahol sértő is, szembemegy az egészséges szeméremmel, az ilyennel senki sem hivalkodik. Pedig korábbi válogatott labdarúgók válaszolhatnának határozott igennel a kérdésre, illetve nagyon sokszor már csak múlt időben, hiszen az ötven és hatvanas évek csapataiból sokan már nincsenek közöttünk. Azok közül például, akik az 1958-as svédországi világbajnokságon pályára léptek, már csak dr. Fenyvesi Máté él utolsó mohikánként. Ő ráadásul kivétel, hiszen már a futball mellett elkezdte az állatorvosi karrierjét, majd a rendszerváltás után országgyűlési képviselőként is dolgozott egészen 2006-ig, így a Tüske becenévre hallgató balszélső, aki a jövő hét végén ünnepli a 87. születésnapját, nem szenvedett anyagi gondoktól, igaz, ezt cseppet sem a futballnak köszönhette.
A négy évvel később Chilében negyeddöntőig jutott magyar válogatottból dr. Fenyvesi Máté mellett Rákosi Gyula és Mészöly Kálmán él még azok közül, akik szerepet is kaptak a tornán. Mindketten edzőként dolgoztak játékos-pályafutásuk befejezése után, előbbi kétszer lett ezüstérmes a Ferencváros kispadján, utóbbi háromszor a szövetségi kapitányságig is vitte. Ott voltak 1966-ban Angliában is, ahol a csapat szintén az elődöntő küszöbén bukott el a szovjetek ellen, ám előtte csoportban játszott egy mérkőzést, amely a sportág klasszikusai közé emelkedett: 3-1-re legyőzte a regnáló világbajnok brazilokat. Erről a meccsről elsősorban Bene Ferenc parádés szóló után szerzett gólja, Farkas János kapáslövése, Mészöly Kálmán felkötött karral értékesített tizenegyese és Albert Flórián virtuóz futballja jut az eszünkbe, ám a brazilverők természetesen nem négyen voltak.
Az olimpia fájó emlék
A jobbhátvédet például Káposzta Benőnek hívják, akiről nem sok szó esik évtizedek óta, lényegében elfeledett labdarúgó, pedig nem a futottak még kategóriájába tartozott. Hatszoros bajnok volt az Újpesttel, 19-szeres válogatott, és majdnem olimpiai bajnok is – csak a selejtezőkön játszott, Tokióban nem, és ezért járadékot sem kap.