LABDARÚGÁS
Szoboszlai Dominik, az Eb-részvételt érő találat szerzője:
– Nagy hullámvasút volt ez a hét. A gólörömnél átfutott bennem, ahogy kiskoromtól eljutottam idáig, hogy a gólommal kijutottunk az Európa-bajnokságra. Remélem, a vírus nem akadályozza az Eb-t. Örülök, hogy itthon futballozhatunk, és remélem, hogy telt ház előtt szerepelhetünk majd. Gyermekkori álmom volt Cristiano Ronaldo ellen játszani: most hazai Eb-meccsen válik valóra!
Szalai Ádám, csapatkapitány:
– Senkinek sem kívánom azokat a körülményeket, amelyekkel meg kellett küzdenünk: elveszítettük az edzői stábot, korai gólt kaptunk, a szünetben FaceTime-on keresztül kerestük a megoldást. Félelmetes, ahogyan végig küzdeni tudunk egymásért, és hogy van egy majdnem világsztár szintű játékosunk, aki eldönti az ilyen meccseket.
Loic Nego, aki első válogatott góljával egyenlített:
– Csak az járt akkor a fejemben, hogy gólt szerezzek, nem számít, hogyan. Sikerült! Nehéz szavakkal leírni, mennyire boldog vagyok, hogy itt lehetek és Magyarországot képviselhetem. Hosszú ideje élek az országban, és otthon érzem itt magam.
Gulácsi Péter, akinek belefért a hibája:
– Soha nem kaptam még ilyen gólt, egyszerűen kicsúszott a labda a kezemből. Nyolcvan percig cikáztak a gondolatok a fejemben, próbáltam egyben tartani magamat. Mondhatjuk, hogy kapus vagyok, történhet ilyen, de pont ezen a meccsen nem történhetett volna. 1-1-ig lelkileg nem volt könnyű, de hogy még a rendes játékidőben megfordítottuk a meccset, az szenzációs. Látszik, hogy nagyon egységes csapatunk van.
Botka Endre, aki 1-0-s hátrányban biztos góltól mentette meg a csapatot:
– Elképesztő évünk van, a Fradival és a válogatottal is. Hiába voltunk hátrányban, végig azt éreztem, hogy ezt a meccset csak mi nyerhetjük meg. Azokért játszottuk, akik az egészségünkért dolgoznak, és azokért, akik a kijárási tilalom miatt csak otthon ülve nézhettek minket.
Cosimo Inguscio, a beugró szövetségi kapitány:
– A szünetben egymás szemébe néztünk, azt éreztük, hogy kicsúszik az utolsó lehetőség a kezeink közül. Marco Rossival a szünetben videókonferenciát tartottunk, hogy felrázzuk a fiúkat. A második félidőben is folyamatosan beszéltünk. Ez így helyes, hiszen ő a kapitány.