Hálátlanok! Kifakadt Bosman, a futballisták szabadságharcosa

Huszonöt éves lett a Bosman-szabály, amely alapjaiban változtatta meg a labdarúgók életét, elhozva a mesés fizetések világát. Kivéve annak, akinek az egész futballforradalom köszönhető volt: Jean-Marc Bosman munka nélkül tengődik. A sztárok közül többen átnéznek rajta, noha ő vívta meg a harcukat, de akad pozitív kivétel, a francia válogatott Adrien Rabiot anyagilag is támogatta őt.

Forrás: goal.com

Huszonöt évvel ezelőtt volt az első nap, amikor a labdarúgók már azzal a tudattal ébredhettek, hogy szabadok, miután 1995. december 15-én számukra kedvező, jogerős döntést hozott az Európai Bíróság. A C-415/93 számú határozat kimondta, hogy a szabad munkavállalás a sportolókra is érvényes, azaz a lejárt szerződésű futballistákért nem kérhet pénzt a klubjuk.

Bosman-szabályként híresült el a szabályozás, amelynek köszönhetően egy csapásra nyerő helyzetbe kerültek a játékosok a klubokkal folytatott tárgyalások során. Mivel a szerződésük lejártakor ingyen távozhattak, a kérők az átigazolási díjon megspórolt összeget a fizetésükre költhették, a folyamat pedig beindította a véget nem érő licitet, amelynek igazi nyertesei a futballisták lettek.

2008-as fotó Jean-Marc Bosmanról, aki nem mindig ilyen vidám Fotó: Christof Koepsel/Bongarts/Getty Images

A forradalom kirobbantója Jean-Marc Bosman volt, akinek a nevét viseli a határozat a köznyelvben. A korábbi belga U21-es válogatott középpályás szerződése 1990-ben lejárt a Liége csapatánál, és távozni szeretett volna a francia Dunkerque együttesébe. Akkoriban azonban ezután még mindig meg kellett vásárolni a játékjogát a kérőnek, a Liége pedig ötszázezer fontot követelt a franciáktól. Viszonyításképpen, abban az évben alig több mint 11 millió font volt a világrekord, amelyet a Juventus fizetett Roberto Baggióért.

A Dunkerque természetesen nem tudott félmilliót adni Bosmanért, akinek a bérét ezután 75 százalékkal csökkentette a Liége, így a játékos patthelyzetbe került. És a bírósághoz fordult.

Ötévnyi pereskedés után érte el a célját, amikor 1995-ben kihirdették, hogy a szerződésük lejártával a labdarúgók szabadon igazolhatóvá válnak. Ennek azóta az összes futballista haszonélvezője, emiatt szabadultak el a fizetések annyira, hogy a Forbes toplistája szerint Lionel Messi például évi 72 millió dolláros bért kap a Barcelonától, Cristiano Ronaldo pedig hatvanmilliót a Juventustól. Ehhez képest tényleg szerény jutaléknak tűnik az a havi kétezer euró, amelyet a játékosok szakszervezete, a FIFPro hálából ad Bosmannak. Szüksége van rá, ugyanis a bírósági ítélettel lényegében véget ért a pályafutása.

– A labdarúgóknak a boldogságot, nekem személy szerint a kudarcot jelentette az elmúlt huszonöt év – jelentette ki az 56 éves Bosman a belga Sporzának adott interjúban. – Hiába nyertem a bíróságon 1995-ben, utána keményen megfizettem az árát.

Az élete lényegében tönkrement: a pénzét elvitték az ügyvédek és egy rossz befektetés, csődbe ment, el kellett adnia a házát, a kocsiját, ráment a házassága, depresszióba esett, és alkoholproblémákkal küzdött. Mindennek tetejébe 2013-ban odáig süllyedt, hogy egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért bántalmazta az akkori barátnőjét és annak 15 éves lányát.

Rabiot (jobbra) volt az egyetlen labdarúgó, akire számíthatott Bosman Fotó: REUTERS/Jennifer Lorenzini

– Nem bántam meg semmit, mindenkinek jót akartam a harcommal, és sikerült elérnem valamit – mondta Bosman, aki azonban több hálát várna a mai sztároktól, akik sokat köszönhetnek neki. – Amszterdamban találkoztam Dries Mertensszel, de meg sem ismert, fogalma sem volt, hogy mit tettem a labdarúgókért, érte is. Pedig tehetnének valamit a hatalmas vagyonukkal, de csak saját magukra gondolnak.

Akadnak azért kivételek, például a francia válogatott Adrien Rabiot, aki letétbe helyezett egy bizonyos összeget Bosmannak, miután az általa kiharcolt szabálynak köszönhetően igazolhatott el ingyen a PSG-től a Juventusba. – Ez meglepett, de más futballista iránt nem érzek hálát – reagált erre Bosman. – Remélem, hogy a jövő szebb lesz, csak jobb lehet.

Öt nagy igazolás, akik a Bosman-szabálynak köszönhetően ingyen váltottak klubot:

Robert Lewandowski: Dortmundból a Bayern Münchenbe 2014-ben

Andrea Pirlo: AC Milanból a Juventusba 2011-ben

James Milner: Manchester Cityből a Liverpoolba 2015-ben

Steve McManaman: Liverpoolból a Real Madridba 1999-ben

Sol Campbell: Tottenhamből az Arsenalba 2001-ben