Lenyomták a torkukon a változtatást, ez fáj a szövetség elnökének

Mindennek mondható, csak demokratikusnak nem az a döntéshozatali eljárás, ahogy a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség átverte a nemzeti tagszervezeteken a sportág olimpiai programjának átalakítását. A kajak-kenu elvesztett tizenkét kvótát, azon belül a gyorsasági (avagy sprint-, korábbi nevén síkvízi) szakág két olimpiai számot, Párizsban már csak tíz számban lesznek versenyek. A szlalom a változások nyertese, ebben a műfajban hatra növekszik a futamok száma.

Lucz Dóra, az egyik legjobb női sprinter Tokióban még indulhat 200 méteren Fotó: MTI/Kovács Tamás

A kétszáz méteres futamokat férfi- és női kajakban törlik, a férfi kajak-kenu kettesek ezer helyett pedig 2024-ben már ötszázon versenyeznek. A párizsi gyorsasági program tehát majd így néz ki:

Férfikajak: K-1 1000 méter, K-2 500 és K-4 500 méter

Női kajak: K-1, K-2 és K-4 500 méter

Férfikenu: C-1 1000 és C-2 500 méter

Női kenu: C-1 200 és C-2 500 méter.

A női-férfi egyensúly „természetesen” nem sérülhetett, más kérdés, hogy a sportág tömegbázisát sokkal inkább a férfiak adják. Ám, hogy női kenuban egy híján annyi olimpiai szám lesz, mint férfikajakban, az az arányok és értékek végzetes megbomlására utal.

Mi kizárólag a sprintszakágban vagyunk eredményesek

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) amellett, hogy kifogásolja a döntéshozatal módját, mi mást tehet, igyekszik alkalmazkodni a megváltozott programhoz, azt hangsúlyozva, így is sikeres lesz a magyar kajak-kenu.

– Azt azért fontosnak tartom leszögezni, hogy a kajak-kenu sportág nem vesztett pozíciókat az olimpiai mozgalmon belül, ugyanúgy 16 versenyszám lesz Párizsban, ahogy eddig is volt – mondta az M4 Sport Sporthíradó című műsorában Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke. – Természetesen a döntés nekünk fáj, miután mi elsősorban a sprintszakágban vagyunk erősek, a szlalomban még csak bontogatjuk a szárnyainkat.

Ezt kicsit árnyalhatjuk: nem elsősorban, hanem kizárólag a gyorsasági számban vagyunk eredményesek, szlalomban nemhogy olimpián, még világbajnokságon sem szereztünk sohasem érmet.

Hiába tiltakoztak a versenyzők, a tagszervezetek

Schmidt Gábor felidézte, hogy az elmúlt napokban rengeteg kezdeményezés indult el az ICF igazgatótanácsának döntésére reagálva, amelyet azonban nem sikerült felülírni, így nekik most az a dolguk, hogy felkészüljenek egyrészt a tokiói olimpiára, ahol reményeik szerint mind a 12 gyorsasági versenyszámban lesz magyar egység, másrészt a 2023-as ötkarikás kvalifikációra, amely megelőzi a már megváltozott programú párizsi játékokat.

Lucz Dóra, az egyik legjobb női sprinter Tokióban még indulhat 200 méteren
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Schmidt Gábor elárulta, hogy évek óta napirenden van az extrém szlalom versenyszámok olimpiai programba kerülése, ezt Tony Estanguet, a párizsi szervezőbizottság vezetője, az ICF alelnöke, háromszoros olimpiai bajnok szlalomversenyző is szorgalmazta.

– Eddig azonban minden kommunikáció arról szólt az ICF részéről, hogy ezek plusz versenyszámként kerülhetnek a műsorba. Ezért kicsit meglepő volt, nem is kicsit, hogy novemberben egyszer csak arról érkeztek a hírek, a NOB csak úgy tudja elképzelni a két új szám felvételét, ha két szám kikerül a programból. Minket nagyon meglepett, hogy aztán öt nap alatt döntés született, de ami talán még ennél is negatívabb, hogy gyakorlatilag a tagszervezetekkel, a sportolókkal nem volt széles körű egyeztetés. Szerintem ez kicsit elkapkodott döntés volt, nem lett kellőképpen körbejárva és a szereplőkkel sem egyeztetve – tette hozzá Schmidt Gábor.

Megőriznénk a pozíciónkat

Schmidt Gábor, a magyar szövetség elnöke bízik benne, hogy megőrizzük a pozícióinkat
Fotó: Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a magyar kajak-kenu sport hagyományosan erős az 500 és az 1000 méteres számokban, a legnagyobb sikereit ezekben aratta, így nem okoz majd gondot továbbra is ezekre összpontosítani.

– Tehát azt hiszem, meg tudjuk majd állni a helyünket ebben az új programban is – fogalmazott az MKKSZ elnöke.