– Szokták vele rokonítani, hálás vagy terhes örökség, hogy ön is a híres szobrász nevét viseli?
– Büszke vagyok rá, szoktam mondani, hogy édesapám tervezte a Hősök terét… Igen, előfordul, hogy rákérdeznek, van-e közöttünk rokonság, de persze nincs, már csak azért sem, mert a szobrász Zala György Mayer Györgyként született.
– Mit tud, amit a pólósok nem?
– Mélyebbről indulva próbálok válaszolni a kérdésre. Ma már szinte minden egyesületnek, csapatnak van erőnléti edzője. Olyan önképzéssel azonban, mint például én, kevesen rendelkeznek. A sportmúlt, hadd beszéljek haza, szerintem nagyon fontos, önmagamon kísérleteztem ki az egyes gyakorlatokat, a terhelhetőség határait. Nem egyedül, persze. Néhány kollégával, baráttal, a korábbi aerobikos, jelenleg az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott erőnléti edzőjeként is dolgozó Juhász Biankával és párjával, Puskás Sándorral, a korábbi tízpróbázó Kürtösi Zsolttal kiváló a munkakapcsolatunk, rendszeresen összejövünk, megbeszéljük az új ötleteinket. Az egyes sportágakban, legyen az vízilabda, kézilabda, úszás, vívás, labdarúgás vagy éppen kajak-kenu, meg kell találni a különbségeket, s e szerint összeállítani a gyakorlatokat és a terhelés mértékét. Ugyanakkor helyes testtartással mindenkinek ugyanúgy kell például guggolni, húzódzkodni, és sorolhatnám még a különböző erősítő gyakorlatokat.

Fotó: Bach Máté
– Nem válaszolt a kérdésre… Hogyan oldja meg például azt a feladatot, ha egy pólós lábtempóját kell csiszolni?
– Semmi esetre sem úgy, hogy bemutatom a gyakorlatot, gyerekként azért szakítottam a pólóval, mert noha egész jól úsztam, nem tudtam taposni a vizet… De volt már ilyen feladatom.
A pekingi olimpia előtt Gergely István keresett meg azzal, hogy fejleszteni kellene a lábtempóját. Megoldottuk, István is tagja volt az olimpiai bajnok csapatnak.
Modellezni kell az adott mozgásformát. Én ilyenkor nem hagyatkozom pusztán az elérhető felvételekre, hanem búvárpipát húzok, lemegyek a víz alá, tanulmányozom a mozgást, felvételeket készítek, s ezután állítom össze az edzéstervet. A vízilabda esetében például lényeges, hogy ez szerintem tipikusan erő-állóképességi sportág.
– Tehát nem az a lényeg, hogy valaki percenként kétszer képes legyen mondjuk nyolcvan centimétert kiemelkedni, hanem inkább az, hogy két másodpercenként hetvennyolcat?