Kormánygarancia híján végleg elbukott a magyar–szlovén pályázat

Hiába reménykedtek a Magyar Jégkorongszövetség vezetői, hogy sikerül engedményt elérniük a nemzetközi szövetségnél, az IIHF úgy döntött, hogy kormánygarancia híján nem fogadja be a magyar–szlovén közös pályázatot. Ezzel a pénteki szavazás előtt eldőlt, hogy a finn–lett közös kandidálás a győztes, 2023-ban e két országban rendezik az elit világbajnokságot.

20220506 jegkorong Magyarorszag Szlovenia Foto: Domotor Csaba Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba

Miként megírtuk, hideg zuhanyként érte a Magyar Jégkorongszövetség (MJSZ) vezetőit a hétfő este értésükre adott döntés, miszerint az elvi ígéret dacára a magyar kormány mégsem biztosít garanciát a magyar–szlovén közös pályázathoz. Miként megtudtuk, a pályázat durván 13,3 milliárd forintos költséggel kalkulált, e teher kétharmadát viselte volna a magyar fél, s ehhez kért 2,6 milliárd forintos előzetes támogatást. Az MJSZ-től kapott információ alapján nyereséges rendezés esetén ezt visszafizették volna.

Az elutasító kormánydöntés után az MJSZ vezetői megpróbálták elérni a nemzetközi szövetségnél, hogy adjon haladékot a garancia bemutatására, abban bízva, a felálló új kormánynál időközben csak elérnék a céljukat. Mindhiába.

Az IIHF elnöke, Luc Tardif csütörtökön a tamperei kongresszusi ülésen elmondta, az IIHF-nek szükségesek a pénzügyi garanciák. Tardif a közelmúlt eseményeivel indokolta a döntését: 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést, így nem tudnak eltekinteni a kormánygaranciáktól.

A kongresszuson ezt követően felszólalt Such György, a magyar szövetség elnöke. Jelezte, hogy nem tudták időre megkapni a kormánygaranciát, megérti az IIHF elvárásait, és sok sikert kívánt a finn–lett szervezőknek. A küldötteknek elmondta, hogy a magyar kormány kedden állt fel, rövid idő állt a felkészülésre, de az elmúlt egy hónapban minden energiával azon dolgoztak, hogy a szlovénokkal közösen sikeres pályázatot nyújtsanak be. Hozzátette, hasznos leckét kaptak, és egyre életre szóló lehetőségről maradtak le.

Matjaz Rakovec, a szlovén szövetség elnöke is szót kért. Ő is kiemelte, hogy az elmúlt hónapban milyen sok munkát, energiát fektettek bele a pályázatba, nekik sikerült megkapniuk saját kormányuktól a garanciát. Ugyan az IIHF a jelenlegi álláspont alapján nem engedélyezi a magyar–szlovén prezentációt, szeretné megkérni a küldötteket, hogy járuljanak hozzá a kandidálásra készített kisfilm levetítéséhez. Erre majd a péntek délelőtti ülésen kerülhet sor az IIHF jelzése szerint.

Luc Tardif még a magyar–szlovén pályázat elvetése előtt kiemelte, hogy az IIHF nagyon nehéz helyzetbe került, amikor az ukrajnai háború miatt kénytelen volt elvenni Szentpétervártól a rendezést, hiszen így csupán egy éve maradt a beugrónak. Először felvették a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepéről a Covid miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra. Ezt követően érdeklődtek a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek.

– Ott álltunk, hogy egyetlen jelenkezőnk sem volt 2023-ra, majd a finnek és a lettek, később pedig a divízió I/A két feljutója, a magyarok és a szlovénok is jelezték szándékukat, így lett hirtelen két kandidáló. Szerettünk volna fair versenyt, mindenhol megnéztük a lehetőségeket, bejártuk a helyszíneket. Aztán hétfőn jött a magyar szövetség levele, hogy nincs kormánygarancia – mondta az IIHF elnöke, hozzátéve, hogy ettől nem tudnak eltekinteni.

Fontos körülmény, hogy az IIHF nem csupán a költségek bizonyos hányadára, hanem tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól az esemény megrendezésére.

Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Aréna lett volna a helyszín. A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arénával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arénával pályáznak. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák.

A magyar–szlovén pályázatot elvileg be sem fogadhatná az IIHF, hiszen a nemzetközi szövetség szabálya szerint csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt – a magyar csapat ennek nem felel meg –, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most viszont Finnország a rendező Tampere és Helsinki városával.

A különös, történelmi időkben az IIHF ettől talán eltekintett volna, mondván, új piacok felé nyithatott volna. Ám ez már tényleg csupán eső után köpönyeg.

A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst Stockholmban és a dániai Herningben, a 2026-ost Svájcban rendezik.

Borítókép: Maradunk ellenfelek a szlovénokkal (Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba)