Az IIHF elnöke, Luc Tardif csütörtökön a tamperei kongresszusi ülésen elmondta, az IIHF-nek szükségesek a pénzügyi garanciák. Tardif a közelmúlt eseményeivel indokolta a döntését: 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést, így nem tudnak eltekinteni a kormánygaranciáktól.
A kongresszuson ezt követően felszólalt Such György, a magyar szövetség elnöke. Jelezte, hogy nem tudták időre megkapni a kormánygaranciát, megérti az IIHF elvárásait, és sok sikert kívánt a finn–lett szervezőknek. A küldötteknek elmondta, hogy a magyar kormány kedden állt fel, rövid idő állt a felkészülésre, de az elmúlt egy hónapban minden energiával azon dolgoztak, hogy a szlovénokkal közösen sikeres pályázatot nyújtsanak be. Hozzátette, hasznos leckét kaptak, és egyre életre szóló lehetőségről maradtak le.
Matjaz Rakovec, a szlovén szövetség elnöke is szót kért. Ő is kiemelte, hogy az elmúlt hónapban milyen sok munkát, energiát fektettek bele a pályázatba, nekik sikerült megkapniuk saját kormányuktól a garanciát. Ugyan az IIHF a jelenlegi álláspont alapján nem engedélyezi a magyar–szlovén prezentációt, szeretné megkérni a küldötteket, hogy járuljanak hozzá a kandidálásra készített kisfilm levetítéséhez. Erre majd a péntek délelőtti ülésen kerülhet sor az IIHF jelzése szerint.
Luc Tardif még a magyar–szlovén pályázat elvetése előtt kiemelte, hogy az IIHF nagyon nehéz helyzetbe került, amikor az ukrajnai háború miatt kénytelen volt elvenni Szentpétervártól a rendezést, hiszen így csupán egy éve maradt a beugrónak. Először felvették a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepéről a Covid miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra. Ezt követően érdeklődtek a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek.
– Ott álltunk, hogy egyetlen jelenkezőnk sem volt 2023-ra, majd a finnek és a lettek, később pedig a divízió I/A két feljutója, a magyarok és a szlovénok is jelezték szándékukat, így lett hirtelen két kandidáló. Szerettünk volna fair versenyt, mindenhol megnéztük a lehetőségeket, bejártuk a helyszíneket. Aztán hétfőn jött a magyar szövetség levele, hogy nincs kormánygarancia – mondta az IIHF elnöke, hozzátéve, hogy ettől nem tudnak eltekinteni.
Fontos körülmény, hogy az IIHF nem csupán a költségek bizonyos hányadára, hanem tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól az esemény megrendezésére.
Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Aréna lett volna a helyszín. A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arénával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arénával pályáznak. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák.
