A közös pályázat ötlete már az idei divízió I/A világbajnokság előtt felmerült a Magyar (MJSZ), valamint a Szlovén Jégkorong-szövetség vezetőiben. Az orosz–ukrán háború ugyanis – bármennyire is fájdalmas, netán sértő így kimondani – különös esélyt kínált a két ország jégkorongsportjának. Egyfelől Oroszországot és Fehéroroszországot kizárták az idei elit, avagy régi megfogalmazás szerint A csoportos világbajnokságról, a létszámot feltöltendő felléptették Franciaországot és Ausztriát a második vonalból, ahol így a szlovén és a magyar válogatott a feljutás két favoritjává lépett elő. Másfelől Oroszországot megfosztották a 2023-as vb már évekkel ezelőtt elnyert rendezésétől.
A nemzetközi szövetség (IIHF) hirtelen új pályázatot írt ki, aminek – minden egyéb mellett – a legfontosabb feltétele mégiscsak az A csoportos tagság. Szlovénia is ingázónak számít a két osztály között, Magyarország pedig korábban csupán kétszer jutott fel az elitbe, évekre előre tehát egyik ország sem jöhet számításba potenciális házigazdaként, de a különös (sport)történelmi időben mindkettő esélyt kapott.
Éppen ezért, a szlovén és a magyar válogatott feljutásával végződött idei divízió I/A világbajnokság zárónapján, május 8-án a két ország szövetségének vezetői büszkén és bizakodva jelentették be közös kandidálásukat, bírva a kormány – hangsúlyozandó, csupán elvi – támogatását.