Ellenfélből szövetséges: magyar–szlovén közös pályázat a vb-re

Magyarország Szlovéniával közösen kandidál a 2023-as jégkorong-világbajnokság megrendezésére. A Ljubljanában vasárnap véget érő divízió I/A vb első két helyezettje, a két feljutó ország tehát összefog. A tornának eredetileg Oroszország adott volna otthont, de a háború miatt ettől is megfosztották az oroszokat. A másik jelentkező az idei vb házigazdája, Finnország, méghozzá Lettországgal közösen.

Budapest 20220118 Kézilabda 2022 férfiak Európa bajnokság EB Magyarország Izland Fotó Szabó Miklós Nemzeti Sport szurkolók csarnok MVM Dome épület belsõ Fotó: Szabó Miklós/Nemzeti Sport

A divízió I/A világbajnokság alatt szökkent szárba az elképzelés, miszerint Magyarország pályázik 2023-as világbajnokság rendezésére. Ennek azonban szükséges feltétele volt természetesen, hogy a magyar válogatott jusson fel az elitbe. S akadt még egy bökkenő: az MVM Dome ugyan Európa egyik legmodernebb, egyben egyik legnagyobb befogadóképességű csarnoka, de Magyarországon nincs még egy hasonló létesítmény. Ezért is logikus az összefogás a szlovénekkel, hiszen a ljubljanai Stozice Aréna kapacitása nyolcezer fő. Azt csak halkan tegyük hozzá, a két helyszín méretei alapján nem is kérdéses, hogy a döntőt hol rendeznék, ha befut a magyar–szlovén közös pályázat.

A 2023-as vb-nek eredetileg Szentpétervár adott volna otthont, ám az ukrajnai háború miatt a nemzetközi szövetség (IIHF) elvette a rendezési jogot az oroszoktól. A megüresedő helyre a magyarok és a szlovénok mellett a finnek és a lettek közösen pályáznak. Érdekesség, hogy az idei vb-nek Finnország a házigazdája, az idén olimpiai bajnok északi ország tehát duplázna, ami azért furcsaság.

Sipos Levente, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkára a következőképpen tájékoztatta az MTI-t arról, milyen feltételei vannak a rendezésnek. Csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt, de van olyan kikötés is, miszerint egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Viszont olyan sem fordult még elő, hogy egy országtól elvették a rendezési jogot, tavaly Minszk csak az egyik csoportot nem rendezhette meg.

– Mindkét pályázat mellett és ellen is szólnak érvek. Mi és a szlovénok új rendezők lennénk, új piac a sportág elitjében, a két csarnok összesített üléskapacitása 28 ezer, idén az egyik helsinki csarnok például csak hétezres. Természetesen az IIHF számára biztonságos választás lehet a sokadik finn rendezés is – fogalmazott az MJSZ főtitkára.

Elárulta, a pályázaton több mint egy hónapja intenzíven dolgoznak együtt a szlovén kollégákkal. Mindkét ország kormánya tudomással bír a lehetőségről, és érdeklődéssel követi azt, az ebben a fázisban szükséges szintű támogatásukkal rendelkezünk. A mottónk szerint a különleges körülmények okos döntéseket tesznek szükségessé. Abban bízunk, hogy a jégkorongos közösség megérti, milyen fontos lehetőség ez nekünk.

A nemzetközi szövetség a pénteken kezdődő idei vb egyik helyszínén, Tamperében a május 26–28-i kongresszuson dönt a jövő évi rendezőről.

A tavalyi vb-nek Lettország, az ideinek Finnország, a 2024-esnek Csehország, a 2025-ösnek pedig Svédország a házigazdája, így ha a finn–lett pályázat lenne a nyerő, akkor öt év alatt négyszer Észak-Európában lenne a torna. Az elit vb-t 16 csapattal rendezik, ám az még kérdés, hogy a most kizárt orosz és fehérorosz válogatott mikor és melyik csoportba térhet vissza.

Borítókép: Az MVM Dome az idei férfikézilabda Európa-bajnoksággal debütált (Fotó: Nemzeti Sport/Szabó Miklós)