Példás szigort gyakorol önmagán az olimpiai bajnok házigazda

A Nemzetközi Jégkorong-szövetség (IIHF) egyfelől rendkívül gyorsan reagált Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, hiszen a harcok kitörését követő negyedik napon máris kizárta Oroszországot és a vele szövetséges Fehéroroszországot az idei világbajnokságról. A másik fontos döntéssel viszont sokáig kivárt, hiszen csak hetekkel később fosztotta meg Oroszországot, közelebbről Szentpétervárt a 2023-as vb rendezésétől.

A két döntésnek közvetetten Magyarország is a kezdeményezettjévé vált. Egyrészt a két kizárt csapat helyett az IIHF Franciaországot és Ausztriát léptette fel az elitbe a divízió I-ből, ahol megnyílt a feljutás a mieink előtt, amivel sikerült is élni. Másfelől a biztos A csoportos tagság birtokában hazánk – Szlovéniával közösen – feljogosítva érezhette magát a pályázatra a 2023-as vb rendezésére. Az IIHF a vb alatt, május 27–29. között tartandó kongresszusán dönt a helyszínről.

Finnország az IIHF döntésén felül további korlátozást kötelezett magára. Az ország legnagyobb fedett csarnoka, a 13 349 fő befogadására alkalmas helsinki Hartwall Aréna orosz tulajdonban van, ezért a finn szervezők onnan minden mérkőzést átcsoportosítottak a nyolcezer férőhelyes – az A csoport szintjén kis méretűnek számító – Helsinki Halli-ba. A másik helyszín a híres egyetemi város, Tampere, amelynek elővárosa Nokia, ahol a híres nemzetközi telekommunikációs céget ugyanezen a néven alapították egykoron (ma már Helsinki melletti Espoo a vállalat központja).

Finnország idén duplázhat, hiszen megnyerte a téli olimpiát – a döntőben 2-1-re verte Oroszországot –, s házigazdaként a világbajnokságnak is az egyik nagy esélyese. A finn válogatott vezetői hálából vagy bizalmuk jeleként zömében az olimpián győztes csapat embereire építenek, a keret 23 játékosából 17 megjárta Pekinget.

Az olimpián nem lehettek ott az NHL játékosai, a világbajnokságra, mint mindig, akár menet közben is befuthatnak, amennyiben a klubjuk kieseik az észak-amerikai ligából, s úgy döntenek, a vb-vel meghosszabbítják az idényt. 

A finnek az NHL-ből eddig csak három csatárt hívtak be, közülük kiemelendő Mikael Granlund, aki a legjobbak közé tartozik, a Nashville támadója az alapszakasz 84 mérkőzésen 11 gólt lőtt és 56 gólpasszt adott.

A címvédő Kanada is nagy lehetőség előtt áll. Eddig 27-szer nyerte meg a világbajnokságot, idén tehát befoghatja az örökrangsor élén (a jogelőd Szovjetunió győzelmeivel együtt) 28 sikerrel álló Oroszországot.

A juharlevelesek keretében nincsenek szupersztárok, de 21-en is az NHL-ből érkeznek, s menet közben azért még befuthat néhány klasszis.

Az USA keretét is zömében NHL-esek alkotják – de a hagyományoknak megfelelően akadnak közöttük egyetemisták is –, s ugyanezt mondhatjuk a svéd válogatottról is, Csehország viszont csak hat hokist (egy kapust és öt mezőnyjátékost) nevezett a tengerentúlról. A csehek leszerepeltek az olimpián, nem jutottak be a legjobb nyolc közé. Új ingerekre van szükségük, éppen ezért egy finn szakember irányítja a válogatottjukat.

A vb lebonyolítása a már megszokott. Két nyolcas csoportból az első négy-négy jut tovább az egyenes kieséses szakaszba, a két utolsó kiesik a divízió I/A-ba. A két elődöntőt május 28-án, szombaton, a bronzmérkőzést és a finálét pedig másnap játsszák, egyaránt Tamperében.

A csoportbeosztás A csoport (Helsinki): Franciaország, Szlovákia, Németország, Kanada, Dánia, Kazahsztán, Svájc, Olaszország. B csoport (Tampere): Egyesült Államok, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország, Ausztria, Csehország, Nagy-Britannia.

Borítókép: A pekingi olimpia döntőjét a finnek az oroszok ellen nyerték (Fotó: MTI/Kovács Tamás)