Az MLSZ meghozhatja a mindenki számára rossz döntést

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke két fronton küzd, hogy megelőzze a zárt kapus büntetéseket. Itthon az incidensek megelőzését, a nemzetközi és az európai szövetségnél azok arányos szankcionálását igyekszik elérni. Csányi a Nemzetek Ligájában nem vár nagy sikereket a magyar válogatottól, de tetszik neki az út, amelyen a nemzeti csapat halad.

Budapest 2020.10.07. Csányi Sándor (OTP) életműdíjat kapott a tőzsde igazgatóságától. BÉT Budapesti Értéktőzsde Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Elkezdődött a Nemzetek Ligája harmadik kiírása, szombat este pedig a magyar labdarúgó-válogatott is bemutatkozik a sorozatban. Az Anglia, Olaszország, Németország, Magyarország csoportban a mi válogatottunk tűnik a kakukktojásnak, de Csányi Sándor MLSZ-elnök szerint fontos eredménye az elmúlt éveknek, hogy a sztárválogatottak nem becsülik le együttesét.

– A papírforma szerint nem várhatunk többet hat vereségnél – bocsátotta előre Csányi a Nemzeti Sportnak adott interjújában.

A magyar válogatott megítélése mégis ott tart, főként az Európa-bajnokságon mutatott jó játékunk és eredményeink miatt, hogy az ellenfelek futballvezetői közül – mindannyiukkal beszéltem a közelmúltban – senki sem veszi biztosra, hogy simán nyer ellenünk. Én is így gondolom: nem lefutott egy meccsünk sem.

Elmondtam a játékosainknak is, amikor Marco Rossi meghívására a minap meglátogattam őket Telkiben, hogy magyar válogatott hasonlóan kedvező esélyekkel régóta nem készült ilyen nagy csapatok ellen – fogalmazott az MLSZ-elnök, aki annak is örül, hogy az elmúlt évek eredményei közé tartozik a fiatalok beépítése is.

– Összetartó, egységes társaság a magyar válogatott, ez a játékosok viselkedéséből, minden megnyilvánulásából látszik. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Marco Rossinak, aki remek közösséggé formálta a csapatot, azért pedig külön elismeréssel adózom, hogy folyamatosan mer behívni és játszatni fiatalokat.

Balogh Botond, Baráth Péter, Bolla Bende­gúz, Kiss Tamás, Sallói Dániel, Schön Szabolcs, Vancsa Zalán kerültek a közelmúltban a felnőttkeretbe. is mindössze huszonegy esztendős, továbbá bemutatkozott a válogatottban a huszonkét éves Callum Styles, aki pozitív visszajelzéseket kapott a sajtótól és a szurkolóktól is.

A futball mellett természetesen szóba került a lelátói helyzet is. Az Anglia elleni nyitómeccsen az UEFA büntetése miatt az MLSZ nem szerezhet jegybevételt, viszont gyerekcsoportok, megfelelő számú felnőtt kísérővel ott lehetnek a lelátón.

–  Azt, hogy zárt kapus döntés esetén a tizennégy év alatti gyermekek bemehessenek a meccsekre, én kezdeményeztem, és az ötlet az Azerbajdzsán elleni meccsünkön is remekül bevált, remélem, a szombati meccs is igazolja majd ezt a megoldást, amit immár hivatalosan engedélyez az UEFA szabályzata zárt kapus mérkőzések esetén.

Legalább harmincezer kisgyerek és felnőtt kísérőik láthatják majd a helyszínen a magyar–angolt, térítésmentesen. A büntetés sajnálatos, ám sok olyan fiatal lesz a lelátókon, aki talán sohasem jutott volna el a Puskás Arénába, most pedig óriási motivációt jelenthet neki az élmény.

Szerintem még az ellenfélnek is jobb így, mint ha üres lelátók előtt kellene játszani. Szerettem volna, ha a korhatárt tizennyolc éves korig fel tudjuk emelni, ez egyelőre nem sikerült, de nem adom fel.

A pótmegoldásokra nem lenne szükség, ha nem kapna zárt kapus büntetéseket az MLSZ az nemzetközi (FIFA) és az európai (UEFA) szövetségtől. Csányi Sándor két fronton harcol: UEFA-alelnökként nemzetközi szinten is van súlya a szavának, bár nagyon óvatosan kell haladnia a rasszizmus elleni harc érzékeny területén.

– A rasszizmussal és diszkriminációval kapcsolatos zéró tolerancia és a legszigorúbb elbírálás olyan tabu a nemzetközi egyeztetéseken, amit szinte szóba hozni is lehetetlen, mégis elértük, hogy az eddigieknél némiképp rugalmasabban bírálhatja el a fegyelmi bizottság az eseteket, mérlegelve a szervezők erőfeszítéseit, a rendbontás jellegét, mértékét, arányát, nem kötelezően alkalmazva a szektorlezárást, majd azonnal a pályabezárást.

A FIFA-nál is kezdeményeztünk módosításokat, Gianni Infantino elnökkel is egyeztettünk a témáról már tavaly Budapesten is, és ő fogalmazta meg, hogy ha a szigorú pályabezárások nem segítettek a problémák visszaszorításában, akkor talán nem ez a leghatékonyabb módszer. Sőt, a látványos kollektív büntetés hatása sokszor ellentétes azzal, amit szeretnénk, felértékeli a rendbontókat.

Csányi Sándor ugyanakkor tisztában van vele, hogy az incidensek megelőzése is fontos feladata. A Nemzetek Ligája – különösen a jelen állás szerint korlátozások nélkül megtekinthető Németország és Olaszország elleni mérkőzés – ebből a szempontból főpróba lesz a magyar szurkolók számára. Ha ismét gond lesz, jövőre jöhet a Ferencváros-szurkolóknak már ismerős vénaszkenner.

– A szándékunk, amely egybevág a FIFA és az UEFA törekvéseivel, hogy eltüntessük a rasszizmust és a lelátóra nem illő jelenségeket, változatlan. Pontosan felmértük a műszaki lehetőségeket és igényeket, feltérképeztük a szállítókat, megbecsültük a költségeket és meghatároztuk a megvalósítás időigényét. Mindezek figyelembevételével a véna­szkenner alkalmazása a 2023-as Európa-bajnoki selejtező mérkőzéseken bevezethető, és ha szükség lesz rá, akkor be is fogjuk vezetni.

Ugyanakkor látni kell, hogy a vénaszkennernek nem fog örülni senki: sem a tisztességes szurkolók, sem a rendbontók, sem a jegyértékesítők, és még a szövetség sem örülne az ezzel járó kényelmetlenségeknek, az ezzel járó feladatoknak. Nem örülnénk a több száz milliós kiadásnak sem, a nézők pedig az emiatt megemelt jegyáraknak.Ha nem kényszerítenek rá minket a rendbontók, akkor elkerülhető a bevezetése. Viszont ha a renitens kisebbség úgy dönt, akkor ki tudják kényszeríteni belőlünk ezt a döntést, fel vagyunk készülve rá – mondta Csányi Sándor a Nemzeti Sportnak.

Borítókép: Csányi Sándor (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)