A ferencvárosi legenda szerint most is a pokol várhat a Fradira

A Ferencváros csütörtökön a szerb Crvena zvezda vendége lesz 18.45 órakor Belgrádban, a Bajnokok Ligája csoportkörében. Az idén tavasszal volt 47 éve, hogy a két csapat összecsapott egymással a KEK elődöntőjében, és a 110 ezer hazai néző pokoli hangulatot teremtett. Minden a Fradi ellen szólt a meccs előtt és közben is, ám a csapat bravúros 2-2-vel továbbjutott a fináléba. A történteket Rab Tibor, a találkozó egyik hőse elevenítette fel a magyar Nemzetnek.

2022. 10. 06. 7:35
Rab Tibor Forrás: Youtube
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kissé talán túlságosan is a feledésbe merült, pedig a Ferencváros történetének az egyik legnagyobb hőstettei közé tartozik. A csapat 1975. április 23-án Belgrádban Kupagyőztesek Európa Kupája-eldöntőt játszott, egész pontosan annak a visszavágóját, miután itthon, a Népstadionban 2-1-re legyőzte a jugoszláv Crvena zvezdát. Az mindenki tudta, hogy a pokol vár a magyar csapatra, amely a Cardiff City, a Malmö és a világ legjobbjai közé sorolt Liverpool kiejtésével jutott el a döntő kapujáig. Belgrádban elkelt minden jegy a meccsre, ami 110 ezer nézőt jelent. Akkoriban nem volt könnyű beutazni Magyarországról Jugoszlávia területére, Budapestről mindössze két busz vitt szurkolókat, és bár a Vajdaságból többen is ott voltak szurkolni a magyar csapatnak, a lelátót elsöprő többséggel a Crneva zvezda fanatikusai uralták.

 

 

– Még ma sem tudok egész pontos jelzőt találni arra a hangulatra, ami akkor minket fogadott – mondja Rab Tibor, aki az egyik hőse volt annak a mérkőzésnek, összesen 274 meccsen játszott a Ferencvárosban, és hússzoros válogatott lett. – Én még nem voltam húszéves, az előző körben, Liverpoolban játszottam az első felnőtt mérkőzésemet a Fradiban, most pedig hirtelen a pokolban találtam magamat. Másfél órával a kezdés előtt kimentünk megnézni a pályát, ami örök szokás a futballban, és már akkor mintegy nyolcvanezren pfújoltak, fütyültek minket. Ez persze jól jött, mert így a hangulattal már ekkor, és nem pedig a kezdés előtti percekben szembesültünk.

Rab Tibor még tényleg nem volt alapember a csapatban, az idősebbek, mint például Géczi István, a kapus, és Bálint László, Juhász István vagy Megyesi István nyugtatták őket, a fiatalokat. Ő azt mondja, fizikálisan és taktikailag is tökéletesen felkészítette őket Dalnoki Jenő vezetőedző, és ez is jót tett a lelküknek, hogy Pusztai László réven a Ferencváros más a 7. percben vezetést szerzett, és összesítésben 3-1-re vezetett.

 

Fotó: Tempofradi.hu

– Néma csönd borult a gól pillanatában a stadionra Laci góljánál, de utána újult erővel kezdte el a száztízezer ember biztatni a hazai játékosokat, akik a második félidő elején kiegyenlítettek. Nem éreztük, hogy nagy baj lehet, ám a játékrész derekán Bálint Lászlót oktalanul kiállította a játékvezető. Egyrészt olyan szabálytalanságból előtte tucatnyit is hozott a meccs, ráadásul nem is ő gáncsolt, hanem Martos Győző, de a nagy tumultusban ezt elnézte a bíró. Kulcsember esett ki, és Dalnoki Jenő szólt, hogy én álljak a védelem közepébe Bálint helyére, Mucha József pedig lépjen vissza beállósnak. Azért eshetett rám a választása, mert Liverpoolban az angolok folyamatosan ívelték a kapu elé a labdát, Bálinttal annyit voltunk a levegőben, hogy a lefújásig szinte le sem estünk, de jól megálltuk a helyünket.

 

Fotó: Fradi.hu

Ez a kiállítás a 70. percben történt 1-1-nél, és a Crvena zvezda hét perccel később fordított, ugyanúgy 2-1-volt az állás, mint előtte Budapesten. Minden a Ferencváros ellen szólt, a házigazdánál volt a lélektani előny, a hangulat ellenséges volt a magyar csapattal szemben, egy játékvezetői tévedés miatt a Fradi létszámhátrányban harcolt, ám a 83. percben Máté Jánost buktatták, és a nyugat-német Walter Eschweiler teljesen jogosan tizenegyest ítélt. A büntetőre kijelölt Bálint László már nem volt a pályán, Dalnoki Jelnő Megyesi Istvánnak szólt, hogy végezze el a tizenegyest, ő pedig a balra vetődő kapust becsapva a jobb alsó sarokba gurította a labdát.

– Én nem mertem odanézni – vallja be Rab Tibor. – Később mondták el, hogy a labda lassan gurult, alig ment el a hálóig. Nem tudom, miért nem roppantunk össze a kiállítás után, talán azért, mert magyarok vagyunk, mert fradisták vagyunk, egész egyszerűen extázisban futballoztunk, és kettő kettes döntetlennel bejutottunk a döntőbe.

 

 

Az más kérdés, hogy a Fradi a baseli fináléban tartalékosan játszva simán, 3-0-ra kikapott a gyakorlatilag a szovjet válogatottal felérő Dinamo Kijevtől, mi most egyelőre maradjunk Belgrádban. A Ferencváros csütörtökön este ismét a Crvena zvezda vendége lesz, ezúttal a Bajnokok Ligájában, és kérdés, hogy 47 évvel később is a pokolban kell-e jó eredményt elérnie. Rab Tibor szerint igen a válasz:

– Bár a világ és a futball ennyi idő alatt teljesen megváltozott, a szerb szurkolók fanatizmusa ugyanolyan maradt. Nehéz mérkőzés vár a Fradi játékosaira, de végül is ez munkájuk, profik, akiknek ezt is meg kell oldaniuk. Nem féltem őket, mert úgy látom, idegenben olykor jobb teljesítményre képesek, mint otthon, nem ijedtek meg a Slovan Bratislava stadionjában sem, ráadásul a csapat már évek óta ott van a nemzetközi porondon, ez pedig ijedős játékosokkal nem menne. Jó eredményt várok csütörtökön este.

Borítókép: Rab Tibor csaknem háromszázszor játszott a Ferencvárosban (Fotó: YouTube)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.