A hasonló összeállítások mindig örök vita tárgyát képezik, de az ritkán fordul elő, amikor egy ilyen sok játékost állítanak sorba, így már csak a befektetett munka miatt is érdemes egy pillantást vetni a FourFourTwo munkájára.
Íme a top 10, amelyben Puskás Ferenc neve is felbukkan:
1. Lionel Messi
2. Diego Maradona
3. Cristiano Ronaldo
4. Pelé
5. Zinedine Zidane
6. Johan Cruyff
7. George Best
8. Franz Beckenbauer
9. Puskás Ferenc
10. Ronaldo
Az első, ami szemet szúrhat, hogy Pelé, akit sok helyütt minden idők legjobbjaként mutatnak be, ráadásul ő az egyetlen, akinek három világbajnoki aranyérmet rejt a fiókja, leszorult még a dobogóról is. Mivel a FourFourTwo nem indokolja az egyes játékosok helyezését a többiekkel való összevetésben, csupán rövid összefoglalót közöl a pályafutásukról, az nem derült ki, hogy mi alapján jött ki a top három.
Minden nemzetnek megvannak a maga futballistenei, akik közül Puskás Ferenc kilencedik helyezése mellett nem mehetünk el szó nélkül. Talán mi magunk előrébb rangsoroltuk volna, de az például megtiszteltetésnek vehető, hogy megelőzte a 12. helyre tett Alfredo Di Stefanót, aki korszakos egyénisége volt kettejük Real Madridjának.
És persze sok más zseniális klasszist is Puskás mögé soroltak, mint például Michel Platinit (13.), Zicót (14.), Garrinchát (15.) vagy éppen Giuseppe Meazzát (19.).
A FourFourTwo megemlíti, hogy Puskás 18 évesen góllal mutatkozott be a magyar válogatottban, a neve pedig a gól szinonimája lett. Van egy tárgyi tévedés is a leírásában, miszerint 87 gólt szerzett a magyar válogatottban, pedig valójában 84-et jegyzett, és Puskás csúcspontjának nem a Magyarországon elért sikereit tekintik, hanem az 1960-as BEK-döntőt, amelyen négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt ellen a Realban.
A másik három magyar közül kettő ugyancsak az Aranycsapat támadósorából került ki, Hidegkuti Nándor a 43., Kocsis Sándor Luis Figót megelőzve a 93. helyre került. Előbbit a futballtörténelem első hamis kilenceseként írják le, aki az Aranycsapat egyik legbefolyásosabb tagja volt, és bizony felemlegetik az 1954-ben a németek ellen elveszített vb-döntőt, amelyen a mieinknek állt a zászló. Kocsist minden idők legjobban fejelő labdarúgójaként jellemzik, de nála Puskással szemben nem a Barcelonában eltöltött éveit, hanem az Aranycsapatban elért sikereit emelik ki fénypontként.