Liverpoolban a nőknél a háromszoros Európa-bajnok Kovács Zsófia hasfalsérüléssel bajlódva gerendán bejutott a döntőbe, ahol a hetedik helyen végzett. Ez azért is volt nagy teljesítmény, mert legutóbb világbajnokságon Ónodi Henrietta került be ezen a szeren a legjobbak közé 1992-ben. A Bácskay Csenge, Székely Zója, Kovács Zsófia, Mayer Gréta, Makovits Mirtill, Szilágyi Nikolett összeállítású csapat az előkelő 14. helyen zárt. A férfiaknál is történelmi léptékű eredmények születtek. Legutóbb huszonkilenc évvel ezelőtt fordult elő, hogy két magyar férfi tornászt láthattunk az egyéni összetett vb-döntőben. Ezúttal a talajon Eb-ezüstérmes Mészáros Krisztofer és a nyújtón junior Európa-bajnok Balázs Krisztián volt finálés, előbbi a 14., utóbbi a 15. helyen végzett. A Mészáros Krisztofer, Balázs Krisztián, Tomcsányi Benedek, Kiss Balázs, Kardos Botond alkotta együttes pedig a kiváló 12. helyet szerezte meg, ilyen magyar eredményre huszonöt éve nem volt példa.
– A férfiak esetében a jelenlegi helyezésünk jövőre már olimpiai kvalifikációt érne – mutatott rá Altorjai Sándor, a Magyar Tornaszövetség (MATSZ) főtitkára. – A csapat esetében azt azonban mindenképpen el kell mondani, hogy ez a vb nem úgy sikerült, mint az Európa-bajnokság. Több rontásunk is volt, nem olyan gyakorlataink, pontszámaink voltak, mint a kontinensviadalon. Ami pozitívum ugyanakkor, hogy fiatal srácokról beszélünk, rengeteg fejlődési lehetőséggel. Nagyon akarnak, nagyon szeretnének bizonyítani, ami nyilván fontos. S a nemzetközi élmezőnyben az egyik legfiatalabb csapattal mi rendelkezünk.
A sportvezető elmondása szerint a biztató jövőképünkkel a nemzetközi szakemberek is egyetértenek.
– A többi nemzet szakvezetői, szakemberei is elismerően beszélnek a magyar csapatról. A Nemzetközi Tornaszövetség elnökétől, Morinari Watanabétől kezdve egybehangzó volt az az álláspont, hogy számolni kell velünk, mind a férfi, mind pedig a női szakágat tekintve.
Altorjai Sándor értékelésében kitért a nőkre is.
– Kovács Zsófi megcsinálta a gerendagyakorlatát, ugráson csak egyet ugrott, a másik két szeren pedig nem is indult a sérülése miatt. Csak Zsófit tekintve ez plusz négy-öt pontot jelentett volna, ha be tudja mutatni minden gyakorlatát. El kell hinniük versenyzőinknek, hogy amit edzésen megcsináltak, azt a mennyiségű munkát, amit beletettek, annak elégnek kell lennie, és a gyakorlatokat meg tudják csinálni versenykörülmények között is. Ezt kell zsigeri szinten belenevelni a sportolókba. Ezekre kell a lehető legmegfelelőbb módot kitalálni, és megtalálni még inkább azokat a szakembereket, akikkel egyénenként egy hullámhosszon tudnak dolgozni a pszichés felkészítést tekintve. Ez a folyamat már természetesen zajlik, de azt gondolom, erre a szegmensre kell még nagyobb hangsúlyt helyezni.
