Dibusz Dénes elszólta magát.
– Az egész magyar futball érdeke, hogy legyenek ilyen mérkőzések, legyen ilyen hangulat a lelátókon. Ebből a szempontból nem szeretném, hogy az Újpest kiessen. Az NB I legkiemeltebb rangadója mindig is ez volt, enélkül sokat veszítene az értékéből a bajnokság – mondta a Ferencváros válogatott kapusa azután, hogy a Fradi tucatgyőzelmet aratott, hiszen zsinórban tizenkettedszer győzte le az Újpestet vasárnap éppen 3-1-re.
Valaha egy ilyen nyilatkozat lincshangulatot szült volna Újpesten. Még hogy egy fradista rimánkodik a csapat bennmaradásáért… Mert hogy jellemzően elsőként Dibusz mondta ki, mi a tét a lila-fehéreknél. Idén is. Sokadszorra. A kiesés elkerülése. S ismerjük a közmondást, addig jár a korsó a kútra, amíg össze nem törik.
Az is beszédes, sokan éppen ebben látják a megoldást. Mármint a kiesésben. S nem az ellenfelek, hanem maguk az újpestiek. A tisztítótűz erejében bízva. A másodosztályban ugyanis nem szerepelnek légiósok, márpedig a tántoríthatatlan újpesti híveknek már elegük van a középszerű, a magyar játékosoknál semmivel sem jobb külföldi zsoldosokból. Az NB II ráadásul óhatatlanul leértékelné az egész klubot, a nem kimondottan kedvelt belga tulajdonos, Roderick Duchatelet a kiesés után talán megfizethető áron adna túl az Újpesten. Különös, a szukolói lélektan, a kétségbeesés furcsa gondolatokat szül.
Az Újpest az egyik közvetlen vetélytárs, a Honvéd elleni 2-1-es győzelemmel kezdte a tavaszi szezont, amit a Fradi elleni 3-1-es vereség követett. Vasárnap újabb kiesési rangadó következik, ezúttal a Vasas ellen. Milos Kruscsics mindenesetre nem pánikol, vasárnap este úgy értékelt, büszke a fiatal csapatára, mert sokat fejlődött a nyár óta.
