Arról, hogy ki kerüljön Varga János helyére, a Nemzet Sportolói szavaznak, mégpedig jövő szerdán, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár ekkorra hívta össze őket. A vonatkozó rendelkezés ugyanis rögzíti, hogy az elhunyt sportoló halálát követő hatvan napon belül meg kell tenni a javaslatot az új tag személyére. A Nemzet Sportolója cím odaítélését hivatalosan a kormány szentesíti, de ez már csak formaság.
– Mindig azt szoktam mondani, hogy nagyon sok olyan csodálatos sportolónk van, aki megérdemelné a Nemzet Sportolója címet. A teljesség igénye nélkül említhetném Regőczy Krisztinát, Hegedüs Csabát, Török Ferencet, Szabó Bencét, Pézsa Tibort, de utóbbi kettőnek rontja az esélyét, hogy jelenleg is három vívó van közöttünk – mondta érdeklődésünkre a kétszeres olimpiai bajnok tornász Magyar Zoltán, aki 69 évesen a legfiatalabb a Nemzet Sportolói között.
– Ha jól emlékszem, Jónyer István legutóbb már az első körben nyolc szavazatot kapott, és akkor el is dőlt a kérdés. Most azonban nem merném megjósolni, hogy ki kerül be közénk. A szavazás előtt mindegyikünk annyit személyt javasolhat, amennyit akar, és ha az első körben nem jutunk közös nevezőre, akkor jön a második kör. Az nem titok, hogy amikor megérkezünk, összeülünk, előtte mindegyikük szokott kicsit lobbizni, valakire felhívni a többiek figyelmét. Majd meglátjuk, hogy mire jutunk…
Három vívó is van a nemzet sportolói között
Szembetűnő, hogy a legeredményesebb olimpiai sportágunknak, a vívásnak három képviselője is van a Nemzet Sportolói között – Rejtő Ildikó (az olimpiákon: két arany, három ezüst, két bronz), Schmitt Pál (két arany) és Kamuti Jenő (két ezüst) –, ugyanakkor az eredményességi rangsorban következő úszásnak, kajak-kenunak és birkózásnak jelenleg egy sincs. Kitétel, hogy az illetőnek be kell töltenie a 60. életévet – az úszó Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás ezért nem jöhet még szóba, noha ötszörös, illetve négyszeres olimpiai bajnokok –, továbbá az aktív sportpályafutása befejezése után időszakból is meghatározó szerepet kell felmutatnia a sportéletben. Utóbbit azonban nem nézik olyan szigorú szemmel…
Varga János halála után adná magát, hogy a címet Hegedüs Csaba kapja meg, aki a birkózósport emblematikus alakja. Az 1972-es müncheni ötkarikás játékokon ő nyerte a 100. olimpiai aranyunkat, amit egyfajta misztikum leng körül. Egy évvel korábban a szófiai vb-n tuskirályként robbant be, minden ellenfelét két vállra fektetve diadalmaskodott. S később azt követően nyert két Eb-t, hogy súlyos autóbalesete után egy ország aggódott az állapotáért, nem túlzás, hogy a halál torkából jött vissza. Az 1980-as moszkvai olimpián már ő volt válogatottunk szövetségi kapitánya, ott két aranyat is nyertünk, később pedig több mint húsz évig töltötte be – az akkori nevén – a Magyar Birkózószövetség elnöki posztját.
Hegedüs Csaba szerint neki is ott lenne a helye
Az nem volt kérdés, hogy a Nemzet Sportolója cím 2004-es alapításakor Polyák Imrének (az olimpiákon egy arany, három ezüst) ott a helye a tizenkét fő között, s a 2010-es halála után, vagy később Varga Jánost megelőzve a jelenleg 74 éves Hegedüs is bekerülhetett volna a nemzet sportolói közé, de valami miatt soha nem került be.
– Régóta gondolom, hogy ott lenne a helyem a tizenkettek között – nyilatkozta január 1-jén a Sportalblikk.hu portálnak, és ezt sokan nem tartották elegánsnak mindössze három nappal Varga János halála után.
Mindenesetre később a Nemzeti Sport olvasói szavazásán Hegedüs nagy fölénnyel nyert Szabó Bence, Török Ferenc, Regőczy Krisztina és Dunai Antal előtt. Decemberben pedig Prima Primissima-díjas lett, Pézsa Tibort és Vörös Zsuzsannát megelőzve. Ám Hegedüs most a birkózótársadalomban sem élvez egyöntetű támogatást. A 69 éves Kocsis Ferenc, a moszkvai olimpia bajnoka, aki világ- és négyszeres Európa-bajnok, s volt a válogatott szakágvezetője, a héten a Metropolnak nem tagadta, hogy ő is gondol a címre.
– Ha az az elv érvényesül, amely szerint egy sportág elhunyt nagyságának utódát ugyanabból a sportágból jelölik ki, úgy feltehetően Hegedüs Csaba és közöttem dőlhet el a verseny – mondta.
Kocsis mellékesen azt is megjegyezte, hogy Növényi Norbert – aki Moszkvában Hegedüs kapitánysága alatt a másik aranyunkat szerezte – elárulta neki, ha szavazhatna, ő is rá tenné a voksát.
Schmitt Pál lényeges szempontra mutatott rá
Ám Növényi nincs döntési helyzetben, az pedig a sorok között olvasva sokat sejtet, amit a Nemzeti Sportnak nyilatkozó Schmitt Pál többek között elejtett:
– Sem írott, sem íratlan szabály, de még csak szokásjog sincs arra vonatkozóan, hogy az elhunyt tag után ugyanabból a sportágból javasoljunk valakit a címre.
Miként említettük, három vívó is szavaz, s ha erős a lobbitevékenységük, akkor döntő lehet a szavuk. Számukra a fő „probléma” az, hogy önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, mert vívók is akadnak, akik méltóak lennének a Nemzet Sportolója címre: Sákovicsné Dömölky Lídia (egy arany, két ezüst) és Pézsa Tibor (egy arany, három bronz) mellett immár a 60 éves Szabó Bencére (két arany, két ezüst) is lehet szavazni. Viszont négy vívó a Nemzet Sportolói között sokaknak már túl sok lenne…
A Sportalblikknek Regőczy Krisztina megemlítette, hogy ha ráesne a választás, az kárpótlás lenne számára az elmaradt olimpiai aranyéremért. Mint ismert, az 1980-as, Lake Placid-i téli ötkarikás játékokon durva pontozói machináció fosztotta meg a Regőczy, Sallay jégtánckettőst az aranytól. Regőczy Krisztina sportdiplomataként kétségkívül aktívabb volt, mint Sallay András, de mégiscsak furcsa lenne, ha most a kettőst „kettéválasztanák”.
Miként Magyar Zoltán is említette, mindenképpen szóba jöhet az öttusázó Török Ferenc (két arany, egy bronz) is. Bár ő hasonló cipőben jár, mint Hegedüs, s nem csak azért, mert ő is legendás szövetségi kapitány volt; ugyancsak megosztó személyiség. A vízilabdázó Bodnár András (egy arany, egy bronz) minden kritériumnak megfelel, míg Gyenge Valéria (egy arany) személyében az úszóknak, az 1976-os montreali olimpián a gerelyhajítást első dobásával döbbenetes, 94,58 méteres világcsúccsal megnyerő Németh Miklós (egy arany) megválasztásával az atlétáknak, Dunai Antal (egy arany, egy ezüst) révén a labdarúgóknak lehetne újra képviselője a Nemzet Sportolói között. Persze, a listánk koránt sem teljes, mert ahogyan Magyar Zoltán is mondta, tényleg nagyon sok olyan csodálatos sportolónk van, aki megérdemelné a Nemzet Sportolója címet.
Jövő szerdán eldől, ki kapja meg.
Kik a Nemzet Sportolója cím jelenlegi birtokosai?
A Nemzet Sportolója címet 2004-ben alapították, a jelenlegi tizenegy birtokosa: Balczó András (öttusázó, 2004 óta), Faragó Tamás (vízilabdázó, 2020), Hammerl László (sportlövő, 2004), Ivánkay Mária (parasport, asztaliteniszező, 2004), Jónyer István (asztaliteniszező, 2021), Kamuti Jenő (vívó, 2017), Keleti Ágnes (tornász, 2004), Magyar Zoltán (tornász, 2015), Portisch Lajos (sakkozó, 2004), Rejtő Ildikó (vívó, 2007), Schmitt Pál (vívó, 2014).
A 2004-ben az első alkalommal megválasztottak közül tehát már csak öten (Balczó András, Hammerl László, Ivánkay Mária, Keleti Ágnes, Portisch Lajos) vannak közöttünk, és a következő lesz a 13. választás. A tagok közül elhunyt Albert Flórián (2011, labdarúgás), Buzánszky Jenő (2015, labdarúgás), Földi Imre (2017, súlyemelés), Grosics Gyula (2014, labdarúgás), Gyarmati Dezső (2013, vízilabda), Kárpáti György (2020, vízilabda), Kulcsár Győző (2020, vívás), Monspart Sarolta (2021, tájfutás), Polyák Imre (2010, birkózás), Puskás Ferenc (2006, labdarúgás), Székely Éva (2020, úszás), Varga János (2022, birkózás) és Zsivótzky Gyula (2007, atlétika).
A Nemzet Sportolói jelenleg havonta nettó 630 ezer forintos díjazásban részesülnek, s bármilyen meglepő, ez 2015 óta nem változott. A cím alapításkor, 2004-ben havi ötszázezer forintot kaptak.
