Valami nem stimmel? Továbbra sincs határozat az ismert úszó doppingügyében

December közepén pattant ki a magyar sportot megrázó legfrissebb doppingügy. A Magyar Antidopping Csoport akkor – a szabályoknak megfelelően – csupán azt hozta nyilvánosságra, hogy két úszó és egy birkózó ellen indult eljárás. Három hónap, szokatlanul hosszú idő telt el azóta, de az eljárást lezáró határozat azóta sem született meg, ezért nem ismerjük a gyanúba keveredett két sportoló nevét sem. Dr. Fábry György ügyvéd – egyben a Magyar Úszószövetség fegyelmi bizottságának elnöke – segítségével igyekezzük értelmezni a folyamatot.

Doping in sport Fotó: DIGICOMPHOTO/SCIENCE PHOTO LIBRA

Ennek keretében a világ három különböző pontjáról felkért szakértő, jellemzően három orvos anonim módon, egymástól függetlenül elemzi az adatokat. Miként a Magyar Nemzet korábban idézte Tiszeker Ágnest, a két magyar úszó ügyében egy-egy canberrai, koppenhágai és zágrábi hematológus végzi el a vizsgálatot. Ha mind a három egybehangzóan arra a következtetésre jut, hogy az eset doppinggyanús, akkor megindul az eljárás.

Ismert olimpikon úszó Ismert olimpikon, méghozzá pillangóúszó – az Index a saját értesülései alapján így azonosította az egyik gyanúba keveredett úszót. Találgatásokba a személyiségi jogok miatt azonban nem érdemes menni. A Magyar Nemzet megnyugtatásul decemberben csupán annyit közölt, nem a legismertebb magyar pillangóúszó került bajba.

– Angol szakzsargonnal élve ez a „likely”, tehát valószínű dopping – folytatja Fábry György. – A három felkért szakértő persze úgy is dönthet, hogy nem megalapozott a gyanú, ez esetben lezárul a vizsgálat, de úgy is, hogy további adatgyűjtésre van még szükség. Amennyiben a „likely dopping” a következtetés, akkor értesítik a versenyzőt, hogy adjon magyarázatot az eredményre. A három szakértő ekkor és a folyamat bármely szakaszában dönthet úgy, hogy elvetik a gyanút. Ha a versenyző nem tud érdemi magyarázattal előállni, akkor megindul a doppingeljárás.

Gyanú, doppingeljárás, határozat és elmarasztalás 

Ekkor hozzák nyilvánosságra – a konkrét ügyben a Magyar Doppingellenes Szervezet (Hunado) decemberben – a sportág megjelölésével, de az anonimitást fenntartva, hogy bizonyos sportolók ellen megindult az eljárás a biológiai útlevél alapján.

Első lépésként doppingtárgyalást tartanak, meghallgatják a sportolót, aki természetesen ebben a szakaszban is védekezhet. Becsatolhat szakértői véleményre alapozott dokumentációt, amit ismét megküldenek a három független szakértőnek. Ha ők továbbra is fenntartják korábbi szakvéleményüket, akkor az eljáró szerv – a konkrét esetben a Hunado – meghozza a határozatot, amelyben már nevesítik a sportolót, s beleírják a büntetés mértékét. Nemzetközi szintű sportoló ezután már csak a sportdöntőbírósághoz, a CAS-hoz fordulhat.

Hangsúlyozva, hogy ez nem Fábry György véleménye, abból, hogy a decemberben nyilvánosságra hozott ügyben immár három hónapja tart az eljárás, arra következtethetünk, hogy a két úszó elgondolkodtató, jól alátámasztott érvekkel állhatott elő. Anonimitásuk megőrzése egyben a felmentésüket is jelentené, ehhez – ismételjük meg – a három felkért szakértő egyikének kellene megváltoztatnia a szakvéleményét. Ellenkező esetben első fokon jogerőre emelkedik az elmarasztaló ítélet, nevesítik a vétkeseket, s legfeljebb az eltiltás mértéke lehet kérdéses.

Borítókép: Egyre finomodnak a doppingellenőrzési eljárások