Caster Semenya 2009-ben robbant be a nemzetközi atlétikai életbe azzal, hogy a 2009-es berlini világbajnokságon megnyerte a női 800 méteres síkfutást. A címét két év múlva megvédte, 2012-ben pedig győzött a tokiói olimpián, majd négy év múlva Rióban ismételt. Kétszeres olimpiai, valamint a 2017-ben Londonban aratott sikerével együtt háromszoros világbajnok.
A pályafutását már a kezdettől fogva kételyek övezik. A 2009-es vb győzelme után a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (akkor még IAAF) szexuális vizsgálatra kötelezte, mert gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy valóban nő-e. Semenya ugyanis egyetlen év alatt 800 méteren 8, 1500 méteren pedig 25 másodperccel javította meg az egyéni legjobbját, ami normális esetben megmagyarázhatatlan fejlődés.
A WA harmadik nekifutásra akadályozta meg Semenya indulását a középtávokon
A vizsgálat eredményét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, Semenya versenyzési jogát átmenetileg felfüggesztették, amiből politikai ügy kerekedett. Az IAAF 2010-ben visszaadta Semenya versenyengedélyét, így az atléta visszatérhetett a nemzetközi viadalokra.
Az IAAF 2015-ben próbálkozott először azzal, hogy a tesztoszteronszinthez köti a nők közötti versenyzést. Akkor még sikertelenül, Semenya ezért indulhatott a riói olimpián is, és megvédte a címét.
A nemzetközi szövetség (már mint WA) 2018-ban másodszor is nekifutott a kérdésnek, s az orvosi bizottság ajánlása alapján a 400, a 800 és az 1500 méteres sífutásban tesztoszteronszinthez kötötte a versenyzést, s azokat, akiknél ez magasabb az adott értéknél, gyógyszerszedésre kötelezte. Semenya azzal védekezett WA szabályozása ellen, hogy hiperandrogenizmussal küzd, ami nők esetében akkor diagnosztizálható, amikor a szervezetben a férfi hormonok aktivitása a normál érték fölé kerül. Igaza végett a dél-afrikai futó keresetet indított, amit azonban 2019-ben a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS), majd az atléta fellebbezése után 2020-ban a Svájci Szövetségi Bíróság is elutasított.
Tokióban nem indulhatott, a tavalyi vb-n leszerepelt
Caster Semenya kényszerből először 200, majd 5000 méteren próbált meg kijutni a tokiói olimpiára – sikertelenül, így nem is szerepelt a 2021-es játékokon. Tavaly az egyesült államokbeli világbajnokságon 5000 méteren azonban rajthoz állhatott, a győztes idejétől majdnem egy perccel elmaradt, és nem jutott be a döntőbe.
A harcát annak ellenére sem adta fel, hogy immár bevallottan eltérű szexuális fejlődésű nő – angolul: differences of sexual development (DSD) –, azaz interszexuális, egyszerre mutat női és férfi nemi jelleget. Megjelent róla, hogy megházasodott, egész pontosan feleségül vett egy nőt, majd apa lett.
Keresetében Semenya két emberi jogának megsértésére hivatkozott. Egyrészt a tesztoszteronszint csökkentését eredményező gyógyszerek veszélyesek az egészségére, másrészt az ítélettel megfosztották a természetes tevékenységétől.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) neki adott igazat. Az indoklás kissé dodonai. Íme:
„A bíróság különösen azt állapította meg, hogy a kérelmezőnek nem biztosítottak elegendő intézményi és eljárási biztosítékot Svájcban ahhoz, hogy panaszait hatékonyan kivizsgálhassák, különösen mivel panaszai megalapozott és hiteles diszkriminációs állításokra vonatkoztak, amelyek a megnövekedett tesztoszteronszint miatt következtek be az eltérő nemi fejlődése miatt.”
Ám hiba lenne elhamarkodott kijelentést tenni arra vonatkozóan, hogy az újabb ítélet ismeretében mikor versenyezhet, versenyezhet-e egyáltalán ismét a nők között.
Az EJEB hétfős testülete megosztott volt a kérdésben, csupán 4:3-as szavazati aránnyal adott helyet Semenya fellebbezésének.
Semenya nem kapja vissza a versenyengedélyét
Közleményében a WA is a megosztottságot emeli ki, s kijelenti, az ítélet dacára a jelenlegi szabályozás érvényben marad.
„Továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a DSD szabályozása szükséges, észszerű és arányos eszköz a tisztességes verseny védelmére a női kategóriában, ahogy azt a sportdöntőbíróság és a Svájci Szövetségi Törvényszék is megállapította a bizonyítékok részletes és szakértői értékelése után. Az ügyet Svájc állam ellen indították, nem pedig a World Athletics ellen. Kapcsolatba fogunk lépni a svájci kormánnyal a következő lépésekről, és tekintettel a határozatban foglalt erősen eltérő álláspontokra, arra biztatjuk őket, hogy forduljanak az EJEB nagykamarájához a végleges döntés érdekében. Addig is érvényben maradnak a jelenlegi DSD-szabályok, amelyeket az Atlétikai Világtanács 2023 márciusában hagyott jóvá” – olvasható a közleményben.
Az idei, budapesti vb-n Semenya ez alapján aligha indulhat , de a párizsi olimpiáig még sok víz lefolyik a Dunán.
Semenya győzelme 800 méteren a 2016-os riói olimpián:
Borítókép: Caster Semenya a 2022-es világbajnokságon az 5000 méteres síkfutás elődöntőjében (Fotó: AFP)
