– Utólag kiderült, ez volt a legkönnyebb mérkőzése Sanghajban. Feltűnt, hogy a De Minaur és a Casper Ruud elleni találkozó előtt is azt hangsúlyozta, hogy szeretne egy jó meccset játszani. Ez nem álszerénység?
– Valóban így gondolom, és egyébként sem vagyok az a manipulatív típus. Minden meccshez így állok hozzá, ebben hiszek. Hozzáteszem, De Minaurt nem éreztem igazán jó formában, különösen ahhoz képest nem, ahogy ellenünk játszott a Davis-kupában. Bár érdemes megállni egy szóra: ellene felkészülni roppant nehéz és összetett feladat. Viszonylag laposan üti át a labdát a háló felett, és ha az ellenfél is ilyennel próbálkozik, akkor ő rátesz még egy lapáttal. Ha kimozgatják, még gyorsabban fut. Ha túl nagy ütésekkel szembesül, akkor bombákat küld vissza a túloldalról. Szóval, fokozatosan és okosan beosztva kellett adagolni a dolgokat.
A Marozsán–Ruud mérkőzés összefoglalója:
– Casper Ruudöt pedig a sírba kergette az ejtéseivel. Ez tudatos taktikai elem volt?
– Igen, engem kevésbé ismer a mezőny, tudok váratlant húzni.
Megjegyzem, Ruud a verseny előtt egy hétig betegeskedett, nem volt százszázalékos állapotban, de ahogy mentünk bele a meccsbe, úgy szedte össze magát, ezzel együtt a döntő szettben 3:2-es vezetésénél voltak bréklabdái. Ki tudja, mi történt volna, ha azokat kihasználja, és 6:2-re behúzza a játszmát. Akkor most nem beszélgetünk…
– Ruud legyőzése után jelentette ki az edzője, hogy Marozsán Fábián bárkit meg tud verni a nemzetközi mezőnyben. Meglepte a véleménye? Ha ilyeneket olvas, mit érez?
– Remélem, komolyan is gondolta… Komolyra fordítva a szót, motiválnak ezek a mondatok.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!