Meghökkentő számok állnak az MLSZ döntésének hátterében

A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív. Többek között ez is kiderül a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Professzionális futballkörkép címet viselő összefoglalójában, amelyet az MTI szemlézett. Csányi Sándor, az MLSZ elnökének régi problémája is újra előkerül a számadatokra alapozó összefoglalóban: a magyar NB I-ben a klubok kevés lehetőséget adnak a fiatal hazai labdarúgóknak.

Lisztes Krisztián egyelőre az utolsó mérkőzéseire készül a Ferencváros mezében. Fotó: Polyák Attila

Az objektív helyzetértékelés a célja az MLSZ kiadványának, a Professzionális futballkörképnek, amelynek szerkesztői tizenhárom európai ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) adataival vetették össze a hazai számokat. Az összefoglaló fókuszában azon klubok pénzügyi mutatói állnak, amelyek 2021 végén az NB I-ben szerepeltek. Az MLSZ saját kiadványából megerősítheti, hogy szükséges a fiatalok szerepeltetésének ösztönzése.

Kata Mihály huszonegy évesen már az MTK csapatkapitánya (Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)

A hazai klubok átlagos működési bevétele a vizsgált 2021-es évben 10 429 ezer euró volt, amellyel a felsorolt országok között a középmezőnyben helyezkednek el. Az összefoglaló az érdemi pénzügyi stabilizációt vonja le következtetésként abból a tényből, hogy az NB I-es egyesületek saját tőkeállománya 2017 és 2021 között három és félszeresére nőtt.

Bevételek és kiadások a hazai futballban

A hazai élvonalbeli klubok összbevételének 37 százalékát tették ki a szponzorációs és reklámbevételek, ez az arány csak a dán és a svájci egyesületek esetében volt magasabb. A jegyárbevételek viszont elmaradnak a más országokban látottaktól, a hazai klubok működési bevételüknek átlagosan csupán 1,4 százalékát szerzik az eladott belépőkből. A hazai stadionok kihasználtsága 29 százalékos volt, ez messze elmaradt a csehországi 52 százalékos mutatótól, viszont valamelyest jobb, mint a 25 százalék alatti román, szerb, szlovák és szlovén mutató.

Az NB I-es klubok átlagos működési költsége 9 315 ezer euró volt, ami a régiónkban magasnak tekinthető, a kiadások 74,1 százalékát a személyi jellegű kiadások (azaz például a labdarúgók és az edzők bére) teszik ki, a 74,1 százalékos mutató a legmagasabb a vizsgált országok közül.

A játékospiacon a hazai klubok többet költöttek, mint amennyit kerestek, átlagosan klubonként 488 ezer euróval. A horvát bajnokság egyesületei esetében sokkal jobb a helyzet, átlagosan 4 552 ezer eurós pluszt könyvelhettek el játékosmozgásokból.

Az MLSZ fiatalszabálya a számok tükrében

Ezzel összefüggő adat, hogy itthon kevés játéklehetőséget kaptak a fiatalok, akik játékjogának eladásával a legnagyobbat lehet kaszálni. A 21 éven aluli labdarúgók játékpercei a összes játékperc 8,7 százalékát tették ki, a horvát, a dán és a szlovák fiatalokhoz képest egy szezonban összesen 222 meccsnyi játékpercet veszítettek.

Nem véletlen, hogy az MLSZ tavaly új rendszert dolgozott ki, amellyel ösztönzi a fiatalok szerepeltetését az NB I-ben. Csányi Sándor értékelőiben rendre ezt a területet emeli ki, mint ahol a legnagyobb előrelépésre lenne szükség.

Borítókép: Lisztes Krisztián szerepeltetésével több szempontból is jól jár a Ferencváros (Fotó: Polyák Attila)