Az objektív helyzetértékelés a célja az MLSZ kiadványának, a Professzionális futballkörképnek, amelynek szerkesztői tizenhárom európai ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) adataival vetették össze a hazai számokat. Az összefoglaló fókuszában azon klubok pénzügyi mutatói állnak, amelyek 2021 végén az NB I-ben szerepeltek. Az MLSZ saját kiadványából megerősítheti, hogy szükséges a fiatalok szerepeltetésének ösztönzése.
A hazai klubok átlagos működési bevétele a vizsgált 2021-es évben 10 429 ezer euró volt, amellyel a felsorolt országok között a középmezőnyben helyezkednek el. Az összefoglaló az érdemi pénzügyi stabilizációt vonja le következtetésként abból a tényből, hogy az NB I-es egyesületek saját tőkeállománya 2017 és 2021 között három és félszeresére nőtt.
Bevételek és kiadások a hazai futballban
A hazai élvonalbeli klubok összbevételének 37 százalékát tették ki a szponzorációs és reklámbevételek, ez az arány csak a dán és a svájci egyesületek esetében volt magasabb. A jegyárbevételek viszont elmaradnak a más országokban látottaktól, a hazai klubok működési bevételüknek átlagosan csupán 1,4 százalékát szerzik az eladott belépőkből. A hazai stadionok kihasználtsága 29 százalékos volt, ez messze elmaradt a csehországi 52 százalékos mutatótól, viszont valamelyest jobb, mint a 25 százalék alatti román, szerb, szlovák és szlovén mutató.
Az NB I-es klubok átlagos működési költsége 9 315 ezer euró volt, ami a régiónkban magasnak tekinthető, a kiadások 74,1 százalékát a személyi jellegű kiadások (azaz például a labdarúgók és az edzők bére) teszik ki, a 74,1 százalékos mutató a legmagasabb a vizsgált országok közül.
