NOB: Eldördült a startpisztoly, megindult a harc az elnöki székért

Miután augusztus 12-én Thomas Bach bejelentette, hogy nem vállalja tovább a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetését, azonnal elkezdődtek a találgatások, vajon a 2025 márciusában tartandó választáson ki lehet a szervezet új elnöke. Az elnöki székre hat férfi és egy nő pályázik, utóbbi esetleges sikerével ő lehetne a NOB első Afrikából érkező és női vezetője.

Egytanulmány szerint az olimpiák történetében Magyarország sportteljesítménye fejlődött a legtöbbet Fotó: Csudai Sándor

A sportvilág szerint legesélyesebb elnökjelöltnek tartott Coe egyébként még az olimpia alatt nekiment a NOB-nak az Imane Helifhez hasonlóan vitatott nemi identitású olimpikonok ügye miatt. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség brit vezetője kijelentette, a Thomas Bach elnök által irányított szervezetnek nincs világos politikája és szabályrendszere a genderkérdésben. Coe hangsúlyozta: olyan szabályrendszert lehetetlen megalkotni, ami mindenkinek tetszeni fog, de fontos, hogy világosak és mindenki számára egyértelműek legyenek a szabályok. 

– Már abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy kétszeres olimpiai bajnok lehettem, elnököltem a 2012-es londoni olimpiai és paralimpiai játékokat a pályázat kezdetétől a ötkarikás játékok végéig, elnököltem egy Nemzeti Olimpiai Bizottságot – a BOA-t – és egy nemzetközi szövetséget vezettem át néhány viharos időszakon, megőrizve az atlétika pozícióját az olimpiai játékok sarokköveként – érvelt Coe a vezetői kvalitásai mellett.

Sebastian Coe a legesélyesebb jelölt a NOB elnöki tisztségére    Fotó: MTI/Illyés Tibor

Coe, aki szeptember 29-én tölti be 68. életévét, megreformálta a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, és erőteljesen fellépett annak érdekében, hogy az atlétikában még az olimpián se indulhassanak orosz és fehérorosz sportolók az Ukrajna elleni invázió miatt. Még azt sem engedte Thomas Bach és több szövetség vezetőjének kérése ellenére –, hogy egyes, általa kitiltott sportolók semleges zászló alatt versenyezzenek. Ebben egyébként komoly nézeteltérés alakult ki a brit sportvezető és a spanyol ifj. Juan Antonio Samaranch között, aki esetleges megválasztása esetén mindent megtenne azért, hogy az orosz és fehérorosz sportolók hivatalosan is visszatérhessenek a sportpályákra. A transznemű sportolók bonyolult kérdésével kapcsolatban tisztességes játékszabályokat szorgalmazott.

Samaranch egyik fő feledatának az orosz és fehérorosz sportolók visszaengedését tartja a sport világába    Fotó: Getty Images

– Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltántorítsuk a jövő nagy női bajnokait. Ugyanakkor elismerem, hogy annak ellenére, hogy a transznemű vagy interszexuális sportolókat is megilleti a jog a legmagasabb szintű versenyzéshez, meg kell oldanunk a hölgyek védelmében ezt a fontos kérdést – jelentette ki a volt NOB-elnök fia. Hozzátette, hogy a szervezet következő vezetőjének meg kell védenie az olimpiai mozgalmat a politikai beavatkozástól. Úgy gondolja, ehhez a pozícióhoz és a feladatok végrehajtásához neki megvan a tapasztalata és az ítélőképessége.

Addressing the @UN General Assembly, IOC Executive Board member Kirsty Coventry emphasised the vital role that sport can play as important enabler for the UN Sustainable Development Goals (SDGs), by promoting peace, and preventing youth crime.

Report: https://t.co/Z8R5vzjK2W pic.twitter.com/SeFCe8OXg3

— IOC MEDIA (@iocmedia) June 6, 2024

A zimbabwei Kirsty Coventry történelmi jelentőségű pályázatot adott be, hiszen sikere esetén nemcsak a NOB első női elnöke lenne a szervezet 130 éves történetében, hanem az első afrikai vezetője is. Az úszó olimpiai bajnok jelenleg Zimbabwe ifjúsági, sport-, művészeti és szabadidős minisztere, de választott tagja a NOB végrehajtó bizottságának is. Az ötszörös olimpikon gyakran szorgalmazza a sokszínűséget, és úgy gondolja, hogy jobbá tenné a szervezetet, ha végre egy nő vezethetné. Kiemelte a NOB-ban szerzett tapasztalatait – például ő képviselte a szervezetet az ENSZ-ben –, különösen a sportolói bizottság elnökeként végzett munkáját, és úgy véli, hogy rendelkezik a szervezet vezetéséhez szükséges képességekkel.

David Lappartient, a UCI első embere mindössze 51 éves – a második legfiatalabb a hét hivatalos jelölt között –, és mindössze két éve tagja a NOB-nak. Mégis sokan – többek között a vele jó kapcsolatot ápoló Thomas Bach – afféle meglepetésembernek vélik a márciusi választáson. Ugyanakkor kiderült róla, hogy erős akaratú tisztviselőként képes keresztülvinni az elképzeléseit, mint például éppen Coe-val szemben, amikor legyőzte a NOB-elnökségért harcba induló brit sportvezetőt abban a kérdésben, hogy oszthassanak-e pénzdíjat az atlétikában érmet nyerő sportolóknak.

David Lappartient valamennyi tisztségét feladja, ha megválasztják NOB-elnöknek    Fotó: Getty Images

– Ha nyerek márciusban, feladom az összes többi feladatomat. Úgy gondolom, hogy a NOB elnökének lenni kizárólagos küldetés, ezért minden tisztségemről azonnal lemondanék – ígérte Lappartient, utalva a Francia Nemzeti Olimpiai és Sportbizottság és a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnöki, valamint a Morbihan minisztériumban betöltött vezetői posztjáról. 

Fejszal al-Husszein jordán herceg – akit 2010-ben választották meg a NOB tagjává, tagja lett a végrehajtó testületnek, és több bizottságot is elnökölt – és Vatanabe Morinari, a FIG vezetője inkább az ázsiai szavazatok többségéért küzd, mint a NOB elnöki székéért. Utóbbi határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy amíg ő marad a szövetség elnöke, addig nem ajánlanak fel pénzdíjat a torna olimpiai érmeseinek, hanem inkább olyan országokba fektetik azt be, ahol nincs felszerelés és egyéb alapvető szükséglet a versenytorna űzéséhez. Johan Eliasch, a FIS elnöke csak július óta tagja a NOB-nak, igaz, vezetői tapasztalattal a svéd születésű, multimilliárdos üzletember és környezetvédő bőven rendelkezik, hiszen évekig vezette vezérigazgatóként a Head sportszergyártó vállalatot.