Thomas Bach 2013-ban váltotta a belga Jacques Rogge-ot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) élén. A szabályok alapján 12 év után már nem lehetne újraválasztani az elnököt, de tavaly októberben, a mumbai NOB-közgyűlésen több tag a szabályzat megváltoztatását szorgalmazta annak érdekében, hogy Bach 2025 után is elláthassa tisztségét. A hetvenesztendős Thomas Bach a NOB 142. teljes ülésének záróeseményén jelentette be a visszalépését, hozzátéve: legjobb, ha változik a vezetés. Elindult a versengés a NOB elnöki székéért, és a szeptember 16-án közzétett listáról kiderült, hogy jelöltben nincs hiány, ugyanis heten szállhatnak harcba a posztért jövő tavasszal. A választást 2025. március 21-én tartják Athénban, míg az új elnököt június 24-én iktatják majd be.
A NOB közzétette a jelöltek névsorát, amelyben az egyedüli nő a zimbabwei Kirsty Coventry, a 200 méter hát 2008-as ötkarikás bajnoka. Ugyanakkor bekerült a jelöltek közé Sebatian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, valamint ifj. Juan Antonio Samaranch, a korábbi NOB-elnök fia is. Szintén pályázik a tisztségre Fejszal al-Husszein jordán herceg, David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) első embere, Vatanabe Morinari, a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) vezetője és Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí- és Hódeszka-szövetség (FIS) elnöke. A hét jelölt közül kell majd 2025 márciusában a NOB tagjainak megválasztani a bizottság következő elnökét. Egy biztos, 130 éves története során a NOB-nak kilenc elnöke volt, mindannyian férfiak, és egyikük sem Afrikából, Ázsiából vagy Latin-Amerikából származott.
Nem sokkal a NOB bejelentése után Sebastian Coe közzétette a közösségi médiában, hogy „az olimpiai sport alapvető fontosságú a DNS-emben”, és aláhúzta, hogy „a sportközpontúság a NOB prioritása kell hogy legyen. Hiszem, hogy segíthetek elérni ezt és még ennél is sokkal többet.” Egy biztos, a kétszeres olimpiai bajnok hatékonyan rajtolt el a lausanne-i főhadiszállásért folyó versenyen, ráadásul üzenetét rengeteg emberhez juttatta el az első hivatalos üzenetét a közösségi médián keresztül.
A sportvilág szerint legesélyesebb elnökjelöltnek tartott Coe egyébként még az olimpia alatt nekiment a NOB-nak az Imane Helifhez hasonlóan vitatott nemi identitású olimpikonok ügye miatt. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség brit vezetője kijelentette, a Thomas Bach elnök által irányított szervezetnek nincs világos politikája és szabályrendszere a genderkérdésben. Coe hangsúlyozta: olyan szabályrendszert lehetetlen megalkotni, ami mindenkinek tetszeni fog, de fontos, hogy világosak és mindenki számára egyértelműek legyenek a szabályok.
– Már abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy kétszeres olimpiai bajnok lehettem, elnököltem a 2012-es londoni olimpiai és paralimpiai játékokat a pályázat kezdetétől a ötkarikás játékok végéig, elnököltem egy Nemzeti Olimpiai Bizottságot – a BOA-t – és egy nemzetközi szövetséget vezettem át néhány viharos időszakon, megőrizve az atlétika pozícióját az olimpiai játékok sarokköveként – érvelt Coe a vezetői kvalitásai mellett.
Coe, aki szeptember 29-én tölti be 68. életévét, megreformálta a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, és erőteljesen fellépett annak érdekében, hogy az atlétikában még az olimpián se indulhassanak orosz és fehérorosz sportolók az Ukrajna elleni invázió miatt. Még azt sem engedte Thomas Bach és több szövetség vezetőjének kérése ellenére –, hogy egyes, általa kitiltott sportolók semleges zászló alatt versenyezzenek. Ebben egyébként komoly nézeteltérés alakult ki a brit sportvezető és a spanyol ifj. Juan Antonio Samaranch között, aki esetleges megválasztása esetén mindent megtenne azért, hogy az orosz és fehérorosz sportolók hivatalosan is visszatérhessenek a sportpályákra. A transznemű sportolók bonyolult kérdésével kapcsolatban tisztességes játékszabályokat szorgalmazott.
– Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltántorítsuk a jövő nagy női bajnokait. Ugyanakkor elismerem, hogy annak ellenére, hogy a transznemű vagy interszexuális sportolókat is megilleti a jog a legmagasabb szintű versenyzéshez, meg kell oldanunk a hölgyek védelmében ezt a fontos kérdést – jelentette ki a volt NOB-elnök fia. Hozzátette, hogy a szervezet következő vezetőjének meg kell védenie az olimpiai mozgalmat a politikai beavatkozástól. Úgy gondolja, ehhez a pozícióhoz és a feladatok végrehajtásához neki megvan a tapasztalata és az ítélőképessége.
A zimbabwei Kirsty Coventry történelmi jelentőségű pályázatot adott be, hiszen sikere esetén nemcsak a NOB első női elnöke lenne a szervezet 130 éves történetében, hanem az első afrikai vezetője is. Az úszó olimpiai bajnok jelenleg Zimbabwe ifjúsági, sport-, művészeti és szabadidős minisztere, de választott tagja a NOB végrehajtó bizottságának is. Az ötszörös olimpikon gyakran szorgalmazza a sokszínűséget, és úgy gondolja, hogy jobbá tenné a szervezetet, ha végre egy nő vezethetné. Kiemelte a NOB-ban szerzett tapasztalatait – például ő képviselte a szervezetet az ENSZ-ben –, különösen a sportolói bizottság elnökeként végzett munkáját, és úgy véli, hogy rendelkezik a szervezet vezetéséhez szükséges képességekkel.
David Lappartient, a UCI első embere mindössze 51 éves – a második legfiatalabb a hét hivatalos jelölt között –, és mindössze két éve tagja a NOB-nak. Mégis sokan – többek között a vele jó kapcsolatot ápoló Thomas Bach – afféle meglepetésembernek vélik a márciusi választáson. Ugyanakkor kiderült róla, hogy erős akaratú tisztviselőként képes keresztülvinni az elképzeléseit, mint például éppen Coe-val szemben, amikor legyőzte a NOB-elnökségért harcba induló brit sportvezetőt abban a kérdésben, hogy oszthassanak-e pénzdíjat az atlétikában érmet nyerő sportolóknak.
– Ha nyerek márciusban, feladom az összes többi feladatomat. Úgy gondolom, hogy a NOB elnökének lenni kizárólagos küldetés, ezért minden tisztségemről azonnal lemondanék – ígérte Lappartient, utalva a Francia Nemzeti Olimpiai és Sportbizottság és a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnöki, valamint a Morbihan minisztériumban betöltött vezetői posztjáról.
Fejszal al-Husszein jordán herceg – akit 2010-ben választották meg a NOB tagjává, tagja lett a végrehajtó testületnek, és több bizottságot is elnökölt – és Vatanabe Morinari, a FIG vezetője inkább az ázsiai szavazatok többségéért küzd, mint a NOB elnöki székéért. Utóbbi határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy amíg ő marad a szövetség elnöke, addig nem ajánlanak fel pénzdíjat a torna olimpiai érmeseinek, hanem inkább olyan országokba fektetik azt be, ahol nincs felszerelés és egyéb alapvető szükséglet a versenytorna űzéséhez. Johan Eliasch, a FIS elnöke csak július óta tagja a NOB-nak, igaz, vezetői tapasztalattal a svéd születésű, multimilliárdos üzletember és környezetvédő bőven rendelkezik, hiszen évekig vezette vezérigazgatóként a Head sportszergyártó vállalatot.
