Még a párizsi olimpián jelentette be Thomas Bach, hogy a jövőre lejáró mandátuma után már nem kíván elnök lenni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB). A hetvenesztendős német sportdiplomata a távozási szándékát a NOB 142. teljes ülésének záróeseményén közölte, hozzátéve: „legjobb, ha változik a vezetés”. Thomas Bach korábban még azt jelezte, hogy a párizsi olimpia után dönt a folytatásról, és a bejelentésig úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózik el tisztségének meghosszabbításától, de hangsúlyozta, hogy hű akar maradni az olimpiai charta előírásaihoz. Aztán hirtelen meggondolta magát, és bizony nehéz nem arra gondolni, Bach azért gondolta meg magát, mert túl sok botrány övezte a párizsi olimpiát.
Thomas Bach 2013-ban váltotta a belga Jacques Rogge-ot a NOB élén. Az ötkarikás charta alapján 12 év után már nem lehetne újraválasztani az elnököt, de tavaly októberben, a mumbai NOB-közgyűlésen több tag a szabályzat megváltoztatását szorgalmazta annak érdekében, hogy Bach 2025 után is elláthassa a tisztségét. Mint augusztus 10-én kiderült, elképzelésüket maga az érintett nem támogatja, így márciusban új elnököt választ a NOB.
Jelöltben nincs hiány, ugyanis heten szállhatnak harcba jövő tavasszal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki posztjáért. A NOB hétfőn jelentette be a jelöltek névsorát, amelyben az egyedüli nő a zimbabwei Kirsty Coventry, a 200 méter hát 2008-as ötkarikás bajnoka. Ugyanakkor bekerült a jelöltek közé Sebatian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, valamint ifj. Juan Antonio Samaranch, a korábbi NOB-elnök fia is, holott a múlt héten még olyan hírek jelentek meg, hogy mindkettejük esetében jogi akadályok gátolhatják a jelölést.
Coe egyébként még az olimpia alatt nekiment a NOB-nak az Imane Helifhez hasonlóan vitatott nemi identitású olimpikonok ügye miatt. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség brit vezetője kijelentette, a Thomas Bach elnök által irányított szervezetnek nincs világos politikája és szabályrendszere a genderkérdésben. Coe hangsúlyozta: olyan szabályrendszert lehetetlen megalkotni, ami mindenkinek tetszeni fog, de fontos, hogy világosak és mindenki számára egyértelműek legyenek a szabályok. „Ha nincs ilyen, akkor az lesz, ami most folyik” – tette hozzá.
Az olimpiai bajnok atlétán és a volt NOB-elnök fián kívül szintén pályázik a tisztségre Fejszal al-Husszein jordán herceg, David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) első embere, Vatanabe Morinari, a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) vezetője és Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí- és Hódeszka szövetség (FIS) elnöke. A hét jelölt közül kell majd 2025 márciusában a NOB tagjainak megválasztani a bizottság következő elnökét. Egy biztos, 130 éves története során a NOB-nak kilenc elnöke volt, mindannyian férfiak, és egyikük sem Afrikából, Ázsiából vagy Latin-Amerikából származott.
