Oroszország megteszi a maga lépését a budapesti sakkolimpián

Oroszország szeretne kitörni elszigeteltségéből és újra egyenjogú félként bekapcsolódni a nemzetközi sportéletbe. A párizsi olimpia már hozott némi enyhülést, s az oroszok kedvenc játékukban, a sakkban pedig döntő lépést akarnak kicsikarni. A budapesti sakkolimpia idején rendezik meg a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) közgyűlését, és az oroszok azt szeretnék elérni, hogy ismét teljes jogú tagként vehessenek részt a sakk vérkeringésében, példának okáért újra szerepelhessenek a sakkolimpián.

Arkagyij Dvorkovics, a FIDE elnöke (balra) a budapesti sakkolimpián is jelen van. Mellette Polyánszky Zoltán, a magyar szövetség elnöke, valamint Ács Péter, a férficsapat kapitánya Fotó: Polyák Attila

A sakk különleges sportág. Ez sok mindenben megmutatkozik, többek között a sportdiplomáciában is. A tenisz mellett a sakk volt a másik olyan sport, amelynek versenyeiről nem zárták ki automatikusan az oroszokat az ukrajnai háború kirobbanása után.

Szergej Karjakin Ukrajnában született, majd harcos orosz hazafi vált belőle. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Leszámítva persze a korábbi vb-döntős Szergej Karjakint, Magnus Carlsen egykori kihívóját. Karjakin a krími Szimferopolban született, 2009-ig ukrán színekben versenyzett, hovatovább csupán 18 évesen tagja volt a 2008-as sakkolimpián negyedik helyezett ukrán csapatnak. Karjakin sohasem titkolta, hogy orosz nemzetiségű, ez persze még nem gond. Még azt is elnézték neki, hogy üdvözölte a Krím 2014-es annektálását, azt azonban már nem, hogy a háború kitörésekor Putyint méltatta. Még ekkor is kapott egy esélyt, felszólították, hogy bírálja felül a nézeteit, de ő nem élt ezzel, ezért kizárták a világbajnokjelöltek 2022-es tornájának mezőnyéből. (Mellesleg így lehetett világbajnok a kínai Ting Li-zsen, hiszen Karjakin helyére került be a jelöltek közé.)

Hogyan lehet ma is egy orosz a FIDE elnöke?

Az ominózus viadalon Jan Nyepomnyascsij azonban ott lehetett – oroszként, igaz, a FIDE zászlója alatt. (Meg is nyerte a versenyt, de aztán – miután Magnus Carlsen lemondott róla – a megüresesedett vb-címért elvesztette a páros mérkőzést Tinggel szemben.)

Az is több mint érdekes, hogy a FIDE orosz elnökét, a tisztséget 2018 óta betöltő Arkagyij Dvorkovicsot 2022 augusztusában, tehát jóval a háború kirobbanása után újraválasztották. Pedig Dvorkovics nem csupán bőkezű mecénás, politikus is egyben, anno miniszterelnök-helyettesi rangig vitte az orosz kormányban.

Hogy miként maradhatott a FIDE első embere? A nemzetközi szövetségben minden tagország szavazata ugyanúgy egyet ér.

Visszafordulóban az orosz exodus

Az orosz sakkozókat persze így is igyekeznek elszigetelni. Csak FIDE-zászló alatt vehetnek részt a világbajnoki rendszerben, s persze nem hívják meg őket olyan lelkesen és létszámban a nemzetközi versenyekre, mint korábban. Éppen ezért eleinte sokan „zászlót váltottak” (miként a kifejezést Rapport Richárd román kalandja apropóján megtanultuk).

Igaz, idővel az orosz exodus leállt, sőt a többség visszatért, legjobbjaik közül jelenleg csupán ketten szerepelnek más ország csapatában a budapesti sakkolimpián: Nyikita Vityjugov az angol, Vlagyimir Fedoszejev pedig a szlovén válogatott éltáblása. S persze ne feledkezzünk meg a magyar csapat játékosáról, Szanan Szjugirovról se, aki azonban ma már nem tartozik az orosz elithez. 

Fájó továbbá, hogy Oroszország csapatként nem indulhat a sakkolimpián és az Európa-bajnokságon. Utóbbira válaszul Oroszország átkérte magát az ázsiai konföderációba, de a sakkolimpia továbbra is neuralgikus pont. Az oroszok közismerten a sakkozás nagymesterei, 1952 és 2004 között két alkalmat leszámítva − az 1976-os haifai sakkolimpiát a szovjet blokk egységesen bojkottálta, 1978-ban pedig Magyarországé lett az aranyérem – valahányszor ők nyerték meg a sakkolimpiát. 

Kirgizisztán sakkban is vállalja a közvetítést

Az enyhülés jeleként, még ha korlátozott létszámban és függetlenként is, de indulhattak orosz sportolók a párizsi olimpián és paralimpián. Oroszország sakkban ennél többet akar elérni, az a célja, hogy visszaszerezze teljes jogú tagságát. 

Éppen ezért, miként arról az angol The Telegraph is beszámolt, az oroszok arra készülnek, hogy szeptember 22-én, a sakkolimpia zárónapján esedékes FIDE-kongresszuson olyan választást csikarnak ki, ami feloldja a részleges szankciókat is. Az orosz szövetség tagsága jelenleg is felfüggesztés alatt áll, nem vehet részt tehát a közgyűlésen sem, de ez persze nem akadály.

Ismert a terv, miszerint Krigizisztán terjeszti majd elő a javaslatot. Az az ország, amelynek segítségével Oroszország – Kazahsztán mellett – kijátssza a szankciókat, avagy a partner országoknak is vállalható módon részt vesz a világkereskedelemben.

Minderről persze az ukránok is tudnak, s mi sem természetesebb, hogy megpróbálják keresztülhúzni az oroszok számításait. Az utolsó fordulóban tehát az ukránok kétfrontos küzdelmet folytatnak majd. A sakk, amennyire csak lehetett, távol tartotta magát a háborús konfliktustól, de teljesen nem vonhatja ki magát alóla.