Párizs: öt karika, hét eljegyzés, tíz világrekord és rengeteg számadat

Végre-valahára kiadták azokat az adatokat, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető, igenis nagyon fontos gazdaságnövelő hatása volt a 2024-es ötkarikás játékoknak. Összesen 9,5 millió jegyet adtak el, 10 500 sportoló állt rajthoz 206 országból 35 helyszínen és 32 sportágban 329 érmet osztottak ki, megdőlt 10 világ- és 32 olimpiai rekord. Párizsban a magyar küldöttség a megszerezhető érmek 1,82 százalékát szerezte meg, ami nagyjából a 2000-es és a 2004-es olimpiai szereplésnek felel meg.

Kós Hubert Párizsban szerezte meg pályafutása első ötkarikás aranyérmét. Fotó: MTI/Illyés Tibor

A párizsi olimpián világszerte négymilliárd televíziónéző követte nyomon, ami az egyik legnézettebb nyári ötkarikás játékoknak számít a világ legnagyobb sportrendezvénye történetében. A nemrég kiadott összesített adatok alapján nemcsak ebben lett az egyik leg, hanem a költséghatékonyságban is, ugyanis ha hinni lehet a számoknak, akkor a 8,87 milliárd eurós kiadás mellett – a 2019-es tervekhez képest ez kétmilliárd eurós növekedés – a legkedvezőbb forgatókönyv esetén 11,14 milliárd euró gazdaságösztönző hatást hozhat a Párizs környéki régiónak – ennek a pontos összegét később, miközben 150–180 ezer főnek biztosított munkát hosszabb-rövidebb időre.

A francia főváros rendezte az elmúlt évtizedek legolcsóbb olimpiáját és paralimpiáját (Fotó: AFP)

Párizs összesen 4,5 milliárd dollárt költött infrastruktúrára, beleértve ebbe az összegbe azt az 1,6 milliárd dollárt, amit az olimpiai falura költöttek el, amelynek ára legalább egyharmaddal több mint az eredetileg tervezett. Az olimpiai faluba az ötkarikás játékok alatt 14 250, a paralimpiai játékok alatt pedig nyolcezer sportoló élt a Párizs melletti új városrészben. 2024 novemberében kezdik meg a falu átalakítását lakónegyeddé, amivel egy új, környezettudatos, funkcionális környéket adnak majd át, amely a tervek szerint 2025-ben teljesen beleolvad a városképbe.

Az olimpián 206 nemzet 10 500 sportolója vett részt, és a 35 helyszín – amely otthont adott valamilyen sportág küzdelmeinek – sem csupán Párizsra koncentrálódott: több nagyváros mellett egészen a francia polinéziai Tahitiig terjedtek, utóbbi helyen rendezték meg a szörfösök versenyeit. A verseny közepette Ámor is szórta a nyilait: összesen hét eljegyzést regisztráltak a sportolók körében.

Az Oeconomus a kutatásából már a nyári játékok előtt elég nagy találati aránnyal saccolta meg, míg lehetnek a sarokszámok Párizsban. 40-45 ezer önkéntes és húszezer akkreditált újságíró dolgozott az olimpia ideje alatt, és az értékesíthető 10 millió jegyből végül 9,5 milliót el is adtak, a sportesemények látogatottsága meghaladta a 95 százalékot. A jegyvásárlók 63 százaléka Franciaországból származott – megközelítőleg 3,1 millió külföldi rendelkezett jeggyel, míg a francia fővárosban a játékok ideje alatt körülbelül 11,5 millió turista tartózkodott. A paralimpiai játékok is rekordokat döntöttek, 2,6 millió jegy kelt el a különböző sporteseményekre.

Az idei nyári olimpia a helyi gazdaság ösztönzését tűzte ki célul, így a beszállítók mintegy 78 százaléka volt francia kis- és középvállalkozás, míg a szervezésben részt vevő szolgáltatók 90 százaléka került ki a hazai vállalkozásokból. Ez mindenképpen követendő példa azoknak, akik a későbbi évtizedekben esetleg olimpiát szeretnének rendezni. Emellett a párizsi szállodák kihasználtsága elérte a 84%-ot, ami tízszázalékos növekedés az előző évhez képest, ami jól mutatja az esemény városra gyakorolt gazdasági hatását.

Magyarországot húsz sportágban 178 sportoló képviselte, akik összesen 19 érmet szereztek – hat arany, hét ezüst, hat bronz – a XXIII. nyári játékokon. Az eseményt nagy várakozás övezte hazánkban, hiszen az ország sportsikereit jól mutatja, hogy 52,8 az egymillió lakosra jutó olimpiai érmek száma, ami a világon a 3. legjobb arány. Az aranyérmek esetében még ennél is jobb az arány, hiszen az egymillió lakosra 18,7 aranyérem jut hazánkban, ami a második legjobb a globális összevetésben. Párizsban a magyar küldöttség a megszerezhető érmek 1,82 százalékát szerezte meg, ami nagyjából a 2000-es és a 2004-es olimpiai szereplésnek felel meg, ahol ez a szám 1,83 százalék volt, Rióban viszont ennél rosszabb, 1,54 százalék, míg Londonban 1,87 százalék volt. 

Gyulay Zsolt, a MOB elnöke a párizsi magyar olimpikonok hazai köszöntésén     Fotó: Mirkó István

Először fordult elő München (6 arany) és Montreal (4) óta, hogy a magyar küldöttség két egymást követő nyári olimpia egyikén sem került a hataranyas határ fölé. Olimpiai pontokat tekintve Sydney óta ez volt a második legjobb magyar szereplés; mind a pontszerzők számát, mind a pontok számát tekintve a történelmi átlag fölött van kevéssel. 

Milák Kristóf a második férfi úszó lett az olimpiák történetében, aki négy érmet nyert pillangóúszásban, ez eddig csak az amerikai Michael Phelpsnek sikerült. Emellett Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás után a harmadik magyar úszó, aki két különböző ötkarikás játékon állhatott fel a dobogó tetejére. Az érmek 79 százalékát vívásban, úszásban és kajak-kenuban szereztük meg. Húsz év után lett ismét öttusában aranyérme a magyar küldöttségnek Gulyás Michelle-nek köszönhetően, Márton Viviana pedig az első magyar olimpiai címet szerezte meg taekwondóban. Szintén húsz év elteltével született ismét magyar érem sportlövészetben és 12 év kihagyás után kalapácsvetésben is.