Rafael Nadal a vastaps miatt alig tudott megszólalni. Éjfél is elmúlt már, a spanyol közönség csalódott volt, amiért Hollandia a papírformát borítva 2-1-re nyert a házigazda ellen a Davis-kupa málagai végjátékában. A meglepetés nem csak a kiesést jelentette, hanem a pontot is Rafael Nadal karrierjének végén. Azt, hogy a spanyolok immár visszavonult sportolóként hallgathatják legendájukat, miután megtapsolták a teljes karrierjét.
Nagyon nem akarták, hogy így legyen vége. A Spanyolországban zajló párharcot sportszerű szurkolás jellemezte, de amikor Van de Zandschulp röptéje kívülről épphogy elcsípte a vonalat sorsdöntő pillanatban, akkor már a spanyol szurkolók sem bírtak magukkal, a következő szervánál a feldobás pillanatában zavarták meg Koolhofot.
Ez sem segített, a pályafutását az idei Davis-kupával Nadalhoz hasonlóan lezáró párosspecialista Koolhof és az idén a spanyolok rémálmaiba bekerült Van de Zandschulp 7:6, 7:6-ra nyert Carlos Alcaraz és Marcel Granollers ellen, így Nadal egyesbeli veresége után nem volt elég a spanyoloknak, hogy Alcaraz a második egyest megnyerte Tallon Griekspoor ellen.
Mi Rafael Nadal öröksége?
Tegyük hozzá, Rafael Nadal nem is vágyott sportszerűtlen nézőtéri segítségre.
– Sokan biztos a számokra, a megnyert trófeáimra fognak emlékezni, de én leginkább azt szeretném, ha egy mallorcai kis faluból érkezett rendes srácként maradnék meg az emberek gondolataiban – búcsúzott a huszonkétszeres Grand Slam-bajnok, a spanyol válogatottal ötszörös Davis-kupa-győztes Rafael Nadal azzal a hozzáállással, ami miatt az narancsba öltözött holland szurkolók is Rafael Nadal-sálakat a magasba tartva hallgatták a spanyol legendát.
Persze Nadal is szerette volna, ha még tovább tart a karrierje, a párharcról döntő páros minden komolyabb labdamenete után őt kereste a kamera, s Nadal nem is volt hálátlan alany, az arcán is lejátszódott a dráma.
Nadal még teniszezett volna
Nemcsak a hétre igaz, hogy Nadal még maradt volna. Pályafutása utolsó két és fél éve már csak a sérülésekről és a küzdelmekről szólt, s a spanyol az éjjel nem is titkolta, hogy mennyire szereti a teniszt.
Senki nem akar eljutni a búcsú pillanatáig. Nem én nem akarok már játszani, hanem a testem nem akarja, s ezt el kell, hogy fogadjam
– mondta Nadal, hozzátéve, hogy a tenisz közelében szeretne maradni, próbál nagykövete lenni a sportágnak.
A spanyol klasszis igyekezett biztosra menni, hogy mindenkinek köszönetet mond: a családja, a szurkolók, a szponzorok, az újságírók mind kaptak kedves szavakat, ahogy természetesen a csapattársai is.
– Szerettem volna többet segíteni, mint amennyit tudtam. A profi pályafutásom utolsó napjait veletek töltöttem, s ezek voltak karrierem legérzelmesebb pillanatai – jelentette ki Nadal, s ezzel nem volt egyedül. A vele egyidős Granollers éppúgy a könnyeivel küszködött, mint a nála tizenhét évvel fiatalabb utód, Carlos Alcaraz. No meg lényegében mindenki a lelátón.
Rafael Nadal összehozta a Real Madrid és a Barcelona legendáit
Beszéde befejeztével Nadal is megengedhette magának, hogy elérzékenyüljön, amikor a neki, róla készült búcsúvideó az első wimbledoni sikeréhez ért. A videóban természetesen megszólaltak a nagy riválisai: Roger Federer és Novak Djokovics, valamint a teniszezők közül Andy Murray, Juan Martín del Potro, Serena Williams és Conchita Martínez is.