– Michael Smith egy szarvasmarhatelepen robotolt , Michael van Gerwen burkolóként melózott, Rob Cross villanyszerelő volt, és még lehetne folytatni a világbajnokok sorát, akiknek hétköznapi munkájuk volt, mielőtt profik lettek. Mintha sose lenne késő és bárki képes lehetne rá. Mi kell hozzá?
– Ha leegyszerűsítjük, akkor egy tábla és egy nyílkészlet, ami kb. annyiba kerül, mint egy minőségibb focilabda. Az igazán drága tétel a rengeteg idő és a kitartás. Bárki képes lehet magas szintre eljutni, aki beleteszi a szükséges munkát. A darts gyors sikerélményt ad, odaállsz három nyíllal a kezedben, és eltalálod a táblát, az már siker. Aztán már tudod nagyjából egy helyre dobni a nyilakat, az újabb siker. Ami ezután jön, az a vízválasztó. Ez egy finom motoros mozdulatsor, ami során ha csak egy millimétert hibázol, az már két és fél centis tévedést jelent a táblánál. Az minimum egyszektornyi mellédobás, de kettő is lehet. A rendszeresség a lényeg. Egy jó dartsjátékos, egy évben 365 napon dob, hogy ne kopjon meg a mozdulat. Olyan ez, mint a kézírás: gyerekként, amíg gyakoroljuk, gyöngybetűkkel írunk, aztán felnőttként, ahogy egyre kevesebbet használjuk, egyre rondábban. Ezeket a finom mozdulatokat csak rendszeres gyakorlással lehet fenntartani.

– A vasárnap kezdődő darts-vb-n újra feltűnnek a 180-as táblák a közönség soraiban, amivel a legmagasabb pontszámú kört ünneplik. Háromszor a tripla húszasba dobni a nyilat a profiknak sem könnyű.
– Nekem az első három évben egyszer sem sikerült. Manapság sokan már néhány hónap gyakorlás után kiteszik a Facebookra, hogy megvan az első 180-asuk, ehhez képest az én pályafutásom katasztrofálisan indult. Három évig egyetlen meccset sem nyertem a versenyeimen. Sosem tartottam magam tehetségesnek, nekem minden egyes pontért meg kellett harcolnom. Vannak a zsenik, akik zsigerből ráéreznek a dobásra, vannak a melósok, akik rengeteg gyakorlás árán tanulják meg ugyanazt és vannak a zseni melósok, na őket hívjuk Michael van Gerwennek.
– Mennyit kell dolgozni, hogy valaki versenyképes dartsjátékos legyen?
– Három évbe telik a helyes technika elsajátítása, amikor már stabillá válnak a dobások. Ezután következik a finomhangolás, a pontosítás. Napi másfél-két óra gyakorlás arra elég, hogy úgy fejlődjél, mint az ellenfelek. Ennél többet beletenni, főleg munka mellett, nem könnyű. És akkor ott van még magának a versenyzésnek a megtanulása. Edzésen és versenyen dobni ugyanis két különböző dolog, egyik sem helyettesítheti a másikat.