Szívroham a bajnoki döntő előtt, csúcsra járatott Juventus: magyarok az olasz fociban

Az olasz bajnokságban szereplő Juventus március végén menesztette a tavaly nyáron kinevezett Thiago Mottát, és helyére azt a horvát Igor Tudort nevezte ki, aki korábban kilenc évig játszott a torinóiaknál. Bár az utóbbi évtizedekben ritka, de az elmúlt évszázadban megszokott jelenség volt Itáliában, hogy szerepet kaptak a magyarok az olasz fociban. A Serie A rekordbajnokánál korábban magyar edzők is megfordultak, s olykor drámai sors jutott nekik osztályrészül. Például az egyiküket, Károly Jenőt a bajnoki finálé mindent eldöntő harmadik mérkőzése előtt érte halálos szívroham. Csapata bajnok lett, de azt ő már nem érhette meg.

Forrás: Magyar Hírlap

A Fiorentina elleni vereség, amely után a Juventus bukdácsolva érkezett meg a válogatott szünethez, különösen fájdalmas volt. A klublegenda Alessandro Del Piero a a Sky Sportsnak azt nyilatkozta a meccs után, hogy aggódik a játékosok reakciói miatt, akiket mintha teljesen hidegen hagynának a vereségek. 

Motta mindössze 18 győzelmet aratott 42 bajnoki és kupamérkőzésen, ami 43százalékos győzelmi arányt jelent – ez a Juventus történetének egyik legrosszabb mérlege. 

1929–30 óta csak Luigi Delneri (negyven százalék) és Sandro Puppo (24 százalék) rendelkezett ennél is gyengébb mutatóval.

 

Tudor visszatér a Serie A-ba

A Juventus most abban reménykedik, hogy a horvát Igor Tudor irányítása alatt még új erőre kaphat a csapat. A 55-szörös horvát válogatott játékos 1998 és 2007 között a Juventus védője volt, ez idő alatt négy Serie A-címet nyert (bár kettőt később a Calciopoli-botrány miatt elvettek a klubtól). Emellett kezdőként lépett pályára a 2003-as Bajnokok Ligája-döntőben a Milan ellen, Manchesterben. Tudor edzői pályafutása színesnek mondható: a horvát szakember dolgozott Horvátországban (Hajduk Split), Görögországban (PAOK), Törökországban (Karabükspor, Galatasaray) és Franciaországban (Marseille) is. 

Ugyanakkor 2015 óta, amikor elhagyta a Hajduk Splitet, Tudor egyetlen csapat élén sem töltött el ötven mérkőzésnél többet.

Tudorra nehéz feladat vár a Juventus élén. Fotó: AFP

A horvát tréner a Veronával egy kilencedik helyet ért el, és biztató jeleket mutatott be az Udinesénél és a Laziónál is, ahová szezon közben nevezték ki. A Lazio élén az Olasz Kupa-elődöntőjéig jutott, ahol azonban egy késői Juventus-gól szertefoszlatta a fináléról szőtt álmaikat. Emlékezetes maradt az is, hogy Tudor egy szezonon át Andrea Pirlo segédedzőjeként dolgozott a Juventusnál. Bár az az idény – a 2020/2021-es – a klub kilenc éven át tartó bajnoki uralmának végét jelentette, a megszerzett 78 pontot azóta sem szárnyalták túl. 

A Juventusra a hátralévő fordulókban még olyan nehéz idegenbeli mérkőzések várnak, mint a poraiból feltámadó Roma, a negyedik helyen álló Bologna és a hetedik Lazio elleni találkozók. Egy dolog biztos: Thiago Motta menesztése egyértelművé tette, hogy az Allianz Stadionban senki sem hajlandó kockáztatni egy hosszabb távú projektet. Tudor előtt most adott a lehetőség, hogy egy rövid távú problémára hosszú távú megoldást találjon. Az olasz rekordbajnoknak egyébként eddig tizenhárom külföldi edzője volt, köztük három magyar szakember is dolgozott a torinói klubnál. 

 

Károly Jenő, a Tanár úr

Régebben volt idő, amikor egy olasz bajnoki elképzelhetetlen volt magyar főszereplők nélkül. Például 1934-ben, amikor először lett világbajnok az olasz válogatott, az élvonal 18 csapata közül 12-nek volt magyar edzője, négy évvel később pedig – amikor éppen a mieinket győzték le 4-2-re a párizsi döntőben – nem volt a keretnek olyan tagja, aki addigra ne dolgozott volna magyar edző irányítása alatt. Ezen edzők közé tartozott Károly Jenő is. A játékosként az MTK-val három bajnoki címet szerző, 25 magyar válogatott meccsén tíz gólt jegyző, Olaszországban csak Tanár úrnak nevezett szakember 1920-ban lett a Savona edzője, ahonnan Edoardo Agnelli, a torinói FIAT-gyár alapítójának invitálására tette át a székhelyét a Juventushoz, ahol a negyedik szezon hozhatta volna el számára a nagy sikert.

Viola György (középen) igazi gólvágó volt a Juventus színeiben. Forrás: Wikipedia Commons

A torinóiak két nagyszerű magyar játékosuk, Viola József, valamint a szezon végén egészen elképesztő teljesítménnyel, 26 meccsen 35 találattal gólkirályi címet szerző Hirzer Ferenc vezérletével az 1925–26-os szezonban lejátszott 42 meccsükből csupán hármat veszítettek el. A területi alapon felosztott bajnokság végén az északi liga győztese játszott a déli elsővel a bajnoki döntőben. Károlyiék, ahogy az várható volt, az osztrák Hermann Felser irányította Bolognával kerültek szembe az északi döntőben, és a két csapat küzdelme valóban drámai lett. 1926. július 11-én Bolognában 2-2-re végeztek, míg két héttel később Torinóban 0-0 lett a végeredmény. Miután ekkor még nem volt idegenben lőtt gól szabály, következhetett a harmadik mérkőzés, amit augusztus 1-re írtak ki.

Ezt azonban Károly Jenő már nem érte meg: három nappal a találkozó előtt háza kertjében szívrohamot kapott – csupán negvenéves volt. Ahogy a korabeli olasz lapok szalagcímeiben írták róla, belehalt a labdarúgásba. A csapat végül 2-1-re megnyerte a semleges pályán, Milánóban játszott mérkőzést, a döntőben Torinóban 7-1-re, idegenben pedig 5-0-ra verte az Alba Romát. A vezetőedzői posztot a korábbi játékos, Viola József vette át. Ő volt az első magyar szakember, aki fontos szerepet játszott a Juventus játékának modernizálásában az 1920-as években, bár a bajnoki címet nem sikerült megszereznie a Zebrákkal.

 

Sárosi György, a magyar gólkirály

Sárosi György egykori klasszis labdarúgó volt, aki a Ferencváros legendájaként és a magyar válogatott meghatározó játékosaként vált ismertté. A zöld-fehérekkel ötször volt magyar bajnok (1931–1932, 1933–1934, 1937–1938, 1939–1940, 1940–1941), ötször nyert Magyar Kupát, és egyszer ünnepelhetett Közép-európai Kupa-győzelmet (1937). Sárosi György háromszor volt magyar gólkirály (1935–1936, 1939–1940, 1940–1941), illetve az 1940–1941-es szezonban megválasztották az év labdarúgójának Magyarországon.

Sárosi György (balra) vezetésével megújult a Juventus. Fotó: Magyar Hírlap

A válogatottban 1931 és 1943 között 62 fellépésen 42 találatig jutott. Szerepelt az 1934-es világbajnokságon, ahol betalált az Ausztria ellen 2–1-re elveszített nyolcaddöntőben. Négy évvel később részt vett a franciaországi tornán is. Ott a nemzeti csapattal világbajnoki döntőig jutott. Az olaszok elleni fináléban ugyancsak gólt szerzett, de a mérkőzést 4–2-re elveszítette a válogatottunk. 1948-ban Olaszországba szerződött edzőnek. Dolgozott többek között az AS Barinál, a Juventusnál, az AS Románál, a Genoánál, a Bolognánál és a Bresciánál. 

Az 1951/1952-es szezonban a Juventusszal megnyerte az olasz bajnokságot.

Sárosi György irányítása alatt ez a támadó szellemű csapat rendkívül eredményesen játszott. A bajnok vezéregyéniségei között kiemelkedett Giampiero Boniperti, aki támadó középpályásként és csatárként is fontos szerepet játszott. Bár ekkor már kevésbé volt klasszikus gólvágó, a támadások szervezésében, a csapat irányításában kulcsszerepet töltött be. Összesen 459 mérkőzésen 182 gólt szerzett a Juventus színeiben, és később a klub elnökeként is meghatározó alakja lett. A csapat gólfelelőse a dán John Hansen volt, aki a szezon során harminc találatával az Öreg Hölgy legeredményesebb játékosa lett. Ő már 1948 óta a klubot erősítette, és összesen 187 meccsen 124 gólt szerzett a torinóiaknál. Társaként a szintén dán Karl Aage Hansen támadó középpályásként remekül kiegészítette őt.

A magyar edzők mellett feltétlenül meg kell említeni Nyers Istvánt, akiről nem túlzás kijelenteni, hogy játékosként ő futotta be a legnagyobb karriert a magyarok közül az olasz futballban. 

Nyers, akit az olaszok Stefanónak neveztek a számukra ismeretlen István vagy Pista helyett, az első idényében a Serie A gólkirálya lett, míg 1950-ben és 1951-ben is második, 1952-ben harmadik lett, 1953-ig minden szezonban ő volt az Inter leggólerősebb játékosa.

 Az Újpestben nevelkedett magyar támadó a csapatával a Serie A-ban kétszer bajnok lett (1953, 1954), kétszer második (1949, 1951), kétszer harmadik (1950, 1952). Nyers István 133 góllal hetedik a milánói egyesület örök góllövőlistáján.