Már a 90. percben járt az Inter-Barcelona Bajnokok Ligája-elődöntő visszavágója. Az olaszok egygólos hátrányban voltak, így előre kellett menniük, a 37 éves védő, Francesco Acerbi is a támadósorban volt. A jobb oldalon Demzel Dumfries labdát szerzett, a középre tett labdára pedig Acerbi érkezett, 3-3, jöhetett a hosszabbítás. A többi már mondhatni történelem: az Inter 4-3-ra nyert, és egy egészen kaotikus összecsapás során 7-6-os összesítéssel bejutott a müncheni fináléba. Az olasz hátvéd útja viszont tele volt kihívásokkal az idáig vezető úton.
Acerbi, akit a rák mentett meg
2013-ban Acerbi élete a feje tetejére állt, hererákot diagnosztizáltak nála. Az ekkor 25 éves védő nyáron kapta meg a lesújtó hírt, a daganatot viszont sikeresen eltávolították. De akkoriban nem ez volt az egyetlen rossz hír, amit az olasz hátvéd kapott. 2012-ben édesapja meghalt, aki hét stroke-ot ugyan túlélt, de fia Milanba szerződése után négy hónappal elhunyt. A játékos később bevallotta, depressziós lett, és az alkoholhoz nyújt. Végül bármennyire fura, a rák mentette meg.
Apám halála után, amikor a Milanban játszottam, mélypontra kerültem. Olyan volt, mintha elfelejtettem volna, hogyan kell játszani, vagy hogy miért játszom. Elkezdtem inni, és higgyék el, bármit megittam volna. Talán szörnyű paradoxonnak tűnhet, de a rák megmentett engem. Volt valami új, ami ellen harcolnom kellett, egy határ, amit le kellett győznöm. Olyan volt, mintha újrakezdhettem volna az életet, és olyan módon láttam a világot, ahogyan azt teljesen elfelejtettem
Majd jött 2013 decembere, a kór kiújult, Acerbinek kemoterápiára volt szüksége. Az ekkor a Sassoulóban focizó védőnek az addigi szeleburdi, éjszakánként bulizós életét abba kellett hagynia, de ezt ő is tudta.
Acerbi nem ivott több alkoholt, gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztott, valamint rizsen és marhasonkán élt. A három hónapos kezelés sikeres volt, közel fél év kihagyás után visszatért a csapathoz.
A társai hősként kezelték, és mellette voltak végig, nem hagyták magára, a szurkolók szemében egy igazi harcos volt. Acerbi ezt követően fogyatékkal és rákos daganattal küzdő gyerekekkel kezdett el foglalkozni. Szinte minden csütörtökön megtalálhatták, különböző munkák teljesítésében segített – ez a fajta közösségi munka és a problémákról való nyitottság abszolút párját ritkító volt a futballban.
A lehető legjobbkor talált be az Inter játékosaként
Az életmódváltásnak az eredménye is meglett: 2015 októbere és 2019 januárja között sorozatban 149 tétmérkőzést játszott kihagyás nélkül, a 2017-es naptári évben a Serie A-ban ő volt a legtöbbet a pályán. A stabil és jó teljesítményére Olaszországban is felfigyeltek, 2018 nyarán a Lazio leigazolta őt 12 millió euróért. 2016-ban Antonio Conte döntése okán még lemaradt az Európa-bajnokságról, de öt évvel később Roberto Manchini beválogatta, és ő is részese volt az Eb-győztes csapatnak – az osztrákok elleni hosszabbításban megnyert nyolcaddöntőn gólpasszt adott.
A Bajnokok Ligájába már a Lazio játékosaként belekóstolhatott, de 2023-től az Inter focistájaként került még inkább reflektorfénybe. A 3-5-2-es felállásban a középső hátvéd szerepét mindenhol remekül töltötte be, társait irányította az első perctől az utolsóig. Fizikuma a mai napig kiemelendő, 37 éves, még a mostani idényt is 30 meccs fölött fogja zárni (most tart 29-nél).
Egy gólja van a szezonban, amit a lehető legjobbkor lőtt.
A Barca ellen szerzett gólja hosszabbításra mentette a párharcát, ahol honfitársa, Davide Frattesi a meccset és a párharcot megnyerte az Internek.
Acerbi története és a keddi gólja tökéletes példa arra, hogy sosem szabad feladni, és a kemény munkának meglesz az eredménye.
