A kétszeres Közép-európai Kupa-győztes Tatabánya 1988-ban még ezüstérmes volt az NB I-ben, majd még a 2000–01-es idényben is megnyerte az élvonal alapszakaszának egyik csoportját. Komárom-Esztergom vármegye székhelyének legutóbb 2008-ban volt első osztályú csapata, majd 2014-ben a másodosztálytól is búcsúzni kényszerült. A tulajdonosváltás nem volt elég, a harmadosztály 2016–17-es idénye közben kizárták a klubot, amely gyakorlatilag meg is szűnt. A nagy átalakítások után a megújult csapat 2020 őszétől szerepelhetett ismét az NB III-ban, majd tavaly tavasszal a Békéscsaba elleni osztályozós párharc megnyerésével az NB II-be is visszakerült az Opus Tigáz Tatabánya. A szurkolók vérmes reményeit azonban hamar lecsillapították a másodosztályban, ahonnan rögtön kiesett a csapat a vasárnap lezárult évadban.
Klausz László sem tudta az NB II-ben tartani a tatabányaiakat
Az idényt Gyürki Gergely vezetőedző irányításával kezdte meg a Tatabánya, amely tucatnyi frissen igazolt játékosának zöme NB I-es tapasztalattal is rendelkezett, és augusztusban a Vasas otthonában is győzni tudott. Ezután viszont jöttek a gyengébb eredmények, és az őszi szezon végére a kieső helyre csúszott vissza a csapat. A Budapest Honvéd elleni hazai vereség Gyürki mellett Dragóner Attila ügyvezető állásába is került.
A kispadra a klublegenda Klausz László érkezett, aki a Vasas és a Budafok elleni sikerrel kezdett, de a további tíz mérkőzéséből egyet sem nyert meg.
A hat vereség mellett a negyedik döntetlenre vasárnap a szintén újonc Békéscsaba ellen hazai pályán került sor, immáron a biztos kiesés tudatában, majd a bajnokságban legkevesebb gólt szerző és legtöbb gólt kapó tatabányaiak szurkolói megtapsolták a játékosokat.
Mint kiderült, mégsem volt ennyire felhőtlen a kapcsolat a két fél között, ami azért sem meglepő, hiszen korábban a Mezőkövesd, a Csákvár, majd a BVSC ellen is volt összezördülés a szurkolók és a játékosok között. A Békéscsaba elleni meccs után csak látszólag zárult nyugodtan a viszony, hiszen a Tatabánya keddi közleményében leírtak alapján
egyik szurkolónk – klubunk hírnevét is beárnyékolva – nyilvános helyen, verbálisan inzultálta játékosunkat. Az esetet megdöbbenéssel fogadtuk és határozottan kijelentjük: nem tűrjük az ilyen viselkedést sem játékosainkkal, sem stábtagjainkkal szemben.
A hozzászólások között (majd a szerdai eseményen is) a legtöbben mégis szurkolótársuk mellett álltak ki, mondván egy ilyen rosszul sikerült idény után a klubnak nem kellene panaszkodnia, pláne nem a kitartó drukkereire, általánosítva.
Szurkolói ankétot tartott az Opus Tigáz Tatabánya
Szerdán este személyesen is megbeszélhették a történteket a felek, hiszen a Földi Imre Sportcsarnok VIP-termében egy szurkolói ankéttal egybekötött nyílt sajtótájékoztatóra került sor, ahol lehetőség volt kérdéseket feltenni, véleményt mondani és javaslatokat megosztani a klubvezetés, Klausz László vezetőedző és az NB III-ba kiesett csapat három játékosa részére. Az aréna parkolója tele volt, de leginkább azért, mert a szomszédos Grosics Gyula Stadionban (a Tatabánya pályáján) a Sárisáp és a Tata egymás ellen vívta Magyar Kupa vármegyei előselejtezőjének elődöntőjét. Így is több tucatnyi drukker várakozott a belépésre, majd ők Kiprich Dávid üdvözlése és a tervek rövid egyeztetése után bevonultak a mintegy hatvanfős terembe, ahol telt ház lett.
Először Sámuel Botond, a Tatabányai Sport Club ügyvezető elnöke szólalt fel, aki elismerte, hogy a kitűzött cél teljesítése nem sikerült, és ebben ő is szerepet játszhatott azzal, hogy túl későn küldte el a Dragóner–Gyürki párost. Előzetesen egy erős középcsapatot szerettek volna, amihez az anyagi háttér, a keret erőssége és az infrastruktúra abszolút adott volt, de hiányzott az összhang és a megfelelő mentalitás a sikerek eléréséhez. Mint elmondta, a játékosként 27-szeres magyar válogatott Klausz László kinevezése más klublegendák tanácsára történt, és már novemberben is szó volt az érkezéséről.
A Tatabánya azonban hiába kezdett jól az edzőváltás után, a rossz mentális állapot miatt végül esélytelen volt a bennmaradás, így az újoncok közül abba a (Klausz László szerint) 78 százalékba esett bele, amely rögtön visszaesik a harmadosztályba.
Sámuel Botond hozzátette, a tavaly nyáron távozók közül szinte senki nem az NB II-ben folytatta, ám a rutinosabb érkezők sem tudták segíteni a csapatot, nem bizonyították azt, amiért leigazolta őket a Tatabánya. Az immáron NB III-as klub egyértelmű célja az azonnali visszajutás, amihez az anyagi háttér változatlanul adott, noha a Magyar Labdarúgó-szövetségtől jóval alacsonyabb összeget kap, mint a másodosztályban. Így is mintegy háromszázmillió forint lesz a csapat éves költségvetése (az ügyvezető elnök szerint az NB I-es feljutásról lemaradt Vasasé hárommilliárd), de ebbe nem fér bele a magas fizetési igényű játékosok megtartása, úgyhogy a most lezárult idényben érkezettek nagy része már a nyáron távozni fog. A tatabányai kötődésű, régóta a klubnál lévő futballisták jelentős része viszont a tervek szerint megmarad.
Verbálisan összecsapott a vezérszurkoló és a klub
Sámuel Botond mondatai után a tatabányaiak vezérszurkolója hosszú percekig magához ragadta a szót, elmondása szerint az ultrák nevében beszélt.
Hamar egyértelműsítette: őket a Tatabánya, de nem a labdarúgás érdekli, mert akkor nem ennek a csapatnak a meccseit követnék.
Ez a kijelentése meg is alapozta a hangulatot, amit csak fokozott, hogy számonkérte a klubot az alábbiakkal kapcsolatban:
- Miért van ennyire rossz állapotban a stadion, hogy a betonfal és a kerítés is esik szét?
- A mezőkövesdi vereség után Schön László (a tatai felnőttek és a tatabányai U19-esek vezetőedzője) miért kritizálta a helyi szurkolókat?
- Miért a szurkolóknak félretett pénzösszegből fizette a klub az MLSZ-nek a büntetéseket?
- Az utolsó, békéscsabai mérkőzés előtt miért nem engedtek be egy szurkolót a biztonsági őrök, állítólag a klub kérésére?
A klub részéről meg is válaszolták ezeket a kérdéseket. A Grosics Gyula Stadion állapotáról szóló véleményt meglepve hallották, szerintük ugyanis messze nem szorul komoly felújításra az aréna, de megígérték, hogy egy körbejárás után megteszik majd a szükséges intézkedéseket, amíg a költségkeret engedi. A második kérdésre Klausz László is válaszolt, és elismerte, hogy ő sem volt higgadt Mezőkövesden, de mint mondta, ilyen helyzetben, egy sokadik vereség után természetesnek gondolja, hogy adrenalintól és frusztráltságtól fűtve nem örülnek a csapat tagjai sem a trágár szidalmaknak és a kérdőre vonásnak.
Hogy az MLSZ-nek miért a szurkolói pénzből fizették a pirotechnika-használatért és a Csákvár elleni meccsen látott rongálásért kapott büntetést, nem kapott hosszú kommentárt: Sámuelék szerint a drukkerek miatt kiszabott bírságra is van félretéve az összeg. Az említett Csákvár elleni döntetlen során négy széket is kiszakított a helyéről egy szurkoló, némelyiket a pályára is bedobta, mielőtt elmenekült a biztonsági emberek elől – emiatt állították félre a Békéscsaba elleni meccs előtt.
Abban mindenki egyetértett, hogy a csapat és a szurkolók között jobb kommunikációra lenne szükség, ebben a klub biztosította is a partnerségét.
Helyi játékosokra építve jutna vissza a Tatabánya az NB II-be
Miután a vezérszurkoló befejezte a maga részéről, mások is szóhoz jutottak, bár ő a szakmai részeket már nem szívesen várta meg, és egy idő után több társával együtt kivonult az ankétról. Pedig Klausz László tájékoztatásában még bőven hangzottak el érdekességek. A vezetőedző bejelentette, hogy egy személyben felel a szakmai dolgokért, így az átigazolásokról vagy éppen az edzőtáborokról is ő fog dönteni. Az 53 éves szakember el is mondta, hogy ha nem sikerül az azonnali visszajutás az NB II-be, az az ő felelőssége lesz.
Klausz beszélt arról is, hogy a lezárult idényben valóban nem volt meg az a rutin, csapatszellem és összhang a játékosok között, amire szükség lett volna, ahogyan egyesek hozzáállása sem volt megfelelő. Szerinte az NB II-be is bele kell tanulni, márpedig ennyi új, más városból érkezett igazolással nagyon nehéz lett volna összeszokni, és nem is sikerült.
A fizetésbeli és a múltbeli különbség miatt is kettészakadt az együttes, így a tatabányai kötődésű játékosok sem voltak megfelelően motiváltak.
Mint azt a vezetőedző elmondta, „nehéz a helyi srácok szemébe nézni, de jogosan lehetnek megbántódva, mert nem voltak megbecsülve”. A következő évadban ezen kell csiszolni: visszahozni a jó hangulatot a csapatba, amelyet tatabányai kötődésű, ambiciózus futballistákra akar építeni. Köztük legalább egy vezéregyéniségre, és legalább még egy ösztönös gólvágóra, ugyanis utóbbiból a mostani idényben csak Árvai Dániel volt jelen, és ő is „csak” az évad hajrájában remekelt. A 28 éves támadó megerősítette edzője álláspontját, ahogyan azt is, hogy az öltözőben is érezni lehetett a széthúzást a új igazolások és a régi játékosok között, pedig megfelelő összhang esetén jó eséllyel bennmaradhatott volna a csapat. A jelen lévő másik két tatabányai futballista, Kiprich Dávid és Kovács István is alátámasztotta, hogy mentálisan nehéz volt az elmúlt évad, és sokszor egy kapott gól után teljesen összeomlott a védelem, de hisznek a jó folytatásban.
A vezérszurkoló távozása után is volt még feszült hangulat a teremben, amikor egy férfi felszólalása után a 19 éves kapus, Lóth Péter szülei felháborodtak azon, hogy egy szurkolótársuk valótlanságot állított a fiukról.
Elmondásuk alapján a negatív (és szerintük hamis), magánéletre vonatkozó kritika miatt Lóth mentálisan összetört, ezt pedig Klausz László is megerősítette.
A vezetőedző hozzátette, a csapatnál nincsen spotpszichológus, ezért sem tartja jónak közvetlenül egy meccs lefújása után a kritizálást, hiszen a szurkolók megjegyzéseinek még nagyobb hatása van a játékosokra – akik a szabadidejükben egyébként is azt tegyenek, amit szeretnének.
Eseménydús száz percig tartott a szurkolói ankét, de a vezérszurkoló és társainak „Schön László kérjen elnézést!” végszóval történt kivonulása alapján aligha sikerült teljes békét kötniük a feleknek. A bennmaradt drukkerek abban egyetértettek, hogy ha látják a szenvedélyt a futballistákon, akkor minden meg van bocsátva. Márpedig egy hetven éve a Tatabányának szurkoló férfi elmondása szerint ennyire szétesettnek még sosem látta a csapatot, mint a 2024–25-ös idényben, azaz ennél csak jobb lehet a Bányász helyzete. A június 23-án induló felkészülési időszak végén megláthatjuk, mennyivel.
