Visszatalált szeretett sportágához az ezredforduló magyar világklasszisa

Immár a magyar szövetség elnökeként segíti az alaposan megreformált öttusát Balogh Gábor, aki 23 évesen sporttörténelmet írt a Margitszigeten. Az ötvenedik életébe lépett egykori többszörös világbajnok, valamint olimpiai ezüstérmes kiválóság úgy érzi, jó helyen van, jó ügyet szolgál, s bízik a magyarok jó szereplésében a 2028-as Los Angeles-i játékokon.

Időbe tellett, mire Balogh Gábor kiismerte magát a sportvezetés útvesztőiben Fotó: Dömötör Csaba

– Akik megtalálták a gyenge pontjaimat, azoktól kaptam hideget és meleget is, a tapasztalt öreg rókák nem kíméltek. Noha egyciklusnyi időszakot talpon maradtam, magamtól is tudtam, hogy a teljesítményemért nem jár jó osztályzat. Kicsit szomorúan búcsúztam el a Parlament épületétől és az irodámtól, a zsákutcák kerülgetésétől és az állandósuló feszültségtől a nyugalmam és a lelki egyensúlyom is elpárolgott. Időbe tellett, amíg szép lassan magamra találtam. Hála az égnek, az újabb szerepvállalásaim már a vezetői sikereimről szóltak, de arról is, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a vezetésével megbíztak, osztatlan elismerésnek örvendenek – így emlékezik vissza Balogh Gábor az egykori mentorának, Szalay Péternek adott interjúban életének arra az időszakára, amikor kapaszkodnia kellett, nehogy lejtmenetbe kerüljön. 

Schormann az ördöggel cimborált, de voltak érdemei is

Balogh is azok közé sodródott – Magyarországon a nagy többséghez –, akik az UIPM elnöki székében 31 évig trónoló német dr. Klaus Schormann ellentáborát erősítették. Akikben idővel felerősödött az a gyanú, hogy a „főnök” az ördöggel cimborálva sportága sírásója lehet, miközben az öttusa érdekeiről papol, valójában a maga pozícióját erősíti. Közreműködésével egyre több olyan nemzet került az UIPM tagszövetségei közé, amelyek egyetlen versenyzőt sem tudtak a világversenyekre benevezni, sőt a maguk országában bajnokságot sem voltak képesek rendezni, viszont hűségesen kiálltak az őket istápoló Schormann mellett, ha a kongresszuson szavazásra került a sor. 

– Talán másképpen alakultak volna a dolgok, ha az alapvető problémákat ott próbálják megoldani, ahol azok jelentkeztek, és nem messze onnan, a sportág monacói főhadiszállásán. Ami megtörtént, azon nem lehet változtatni. Semmi jó nem származna abból, ha valaki megpróbálná felszítani az elégedetlenség, az ellenségeskedés és a nosztalgia tüzét, még ha a lovak szeretetét soha nem tudjuk kiűzni magunkból.

Tartom magamat viszont ahhoz a véleményemhez, hogy az öttusa olimpiai műsorban maradásáért áldozatot kellett hozni, ami nem egy meggondolatlan felajánlás volt Schormann és a bizalmasai részéről, hanem a NOB könyörtelenül megfogalmazott parancsszavának a teljesítése.

Az egyik német, nevezzük nevén, Thomas Bach, az olimpiai mozgalom akkori első embere, tudatta egy másik német sportvezetővel, ő pedig Schormann volt, hogy a NOB berkeiben betelt a pohár, vagy kiveszik a programból a lovaglást, vagy az egész sportágnak ajtót mutatnak. Schormann sokakkal szembemenve kötélnek állt, kritikusai szerint meghunyászkodott. Azt viszont el kell ismerni, hogy korábban érdemeket is szerzett, amikor jó ügyeket szolgált. Nélküle nem nyert volna csatát a lézeres lövészet és a futás „házasítása”, azaz a „kombi”, ami mára egy látványos és izgalmas versenyszám lett. Az is tagadhatatlan, hogy az öttusastadion kialakításának egyik párforgójaként is letette a voksot a projekt mellett, aminek súlya volt – hangsúlyozta Balogh Gábor.

Balogh Gábor akkor és most

A fiatal sportvezető maga előtt látja azt a 23 esztendős Balogh Gábort, akinek 72 óra leforgása alatt három világbajnoki aranyérmet sikerült begyűjtenie és ezzel levenni a lábáról milliónyi sportszerető magyart.

– Szívügyem volt az öttusa, és az is maradt, ahogy minden olyan versenyzőtársam számára is, akik akkor sem fordítottak hátat az öttusának, amikor elkezdték alakítgatni a sportágunkat. Előbb kicsit, aztán már jelentős mértékben, legutóbb pedig drasztikusan. Mindig az eladhatóságot, a televíziós közvetítők és a hirdetők elvárásait emlegetve. Sajnos így is sokan hátráltak meg, amikor a lovaglás elleni lobbicsatát nyert, de akinek ez a sportág öt vagy tíz éve mindennél többet jelentett az életében, az ma sem gondolkodik máshogy.

Büszke vagyok arra, hogy a szeretet a magyar öttusa berkeiben sikerekkel párosul, egyre több az olyan férfi és női versenyzőnk, akivel a világversenyek rajtja előtt éremszerzésre esélyes favoritként számolnak.

Közülük azokat tisztelem a legjobban, akiket ugyanúgy fűt a bizonyítás vágya, mint egykor engem, pedig hivatkozhatnák arra, hogy nincs még egy olyan olimpiai sportág, mint a mi öttusánk, amin többször farigcsáltak, mint bármelyik másikon. Akiket nem sodortak el a viharok, azok ma a kitartásukkal és az alkalmazkodási képességükkel is elismerést érdemelnek ki.

Balogh Gábor és a Párizsban olimpiai bajnok Gulyás Michelle. Fotó: Magyar Öttusaszövetség

Mindent megkapnak, de meg is szolgálnak

Noha a magyar öttusázók sem dicsekedhetnek azzal a bőséggel, hogy náluk még a kerítés is kolbászból van, de ami az eredményes felkészüléshez szükséges, abban mostanában nincs hiány.

– Sok mindenre van szükségünk, egyre többet is kapunk, de mindenért meg is szolgálunk, amit az eredményeink mellett a világversenyeink színvonala is ékesen bizonyítanak. Olimpiai és világbajnok kiválóságokkal büszkélkedhetünk, olyanokkal, mint Gulyás Michelle és Bőhm Csaba, de velük együtt már a világbajnoki ezüstérmes Guzi Blanka és Szép Balázs is a világ élvonalába tartozik, s ahhoz közelít Bauer Blanka, Mészáros Emma és Erdős Rita, illetve Koleszár Mihály, a náluk is fiatalabb Gáll András, valamint Tamás Botond. Hálásak lehetünk azért, hogy idén júniusban két hét leforgása alatt világkupaversenynek, majd a sorozat döntőjének is a házigazdái lehetünk, abból pedig duplán profitálhatunk, hogy

jövőre, a Magyar Öttusaszövetség százéves jubileumának esztendőjében Budapest adhat otthont a világbajnokságnak, amely az egyik legfontosabb kvalifikációs verseny a Los Angeles-i olimpiára.

Amit versenyrendezésből letettünk az asztalra, az előtt kalapot emel az egész sportvilág, nem véletlen, hogy két közelgő olimpia, a 2028-as és a 2032-es szervezői is eljönnek hozzánk szemrevételezni, hogy mi a magyarok sikereinek titka – mondta befejezésül Balogh Gábor, aki arra is büszke lehet, hogy sportági hangadóként Rob Stull, az UIPM amerikai elnöke is ad a véleményére.