Tóth Alex, a Jóisten és száz kudarc – így lett a pofonokból Premier League-üzlet

Négy térdműtét, Dzsudzsák Balázsról írt szakdolgozat és száz kudarcos álláspályázat után Papp Bence az NB I történetének legnagyobb üzletében működött közre. A Fradiból 12 millió euróért a Premier League-be igazoló Tóth Alex menedzsere az akadémiai futballképzés diplomás mellékterméke. Papp Bence nemcsak a saját történetének rendszerkritikus tanulságáról beszélt lapunknak, hanem arról is: Alex pályafutása miért ment kis híján tönkre, még mielőtt beindulhatott volna.

A menedzser, Papp Bence meséli el a Tóth Alex-sztori Premier League-ig vezető fordulatait Forrás: Facebook / Papp Bence

– Tóth Alex alig húszévesen került a Premier League-ben szereplő AFC Bournemouth-ba, de arról eddig kevesebb szó esett, hogy az NB I 12 millió eurós rekordigazolásán egy mindössze 35 éves menedzser dolgozott, aki még futballozhatna is. Miért nem úgy alakult?
– A magyar labdarúgás sokat nyert azzal, hogy abbahagytam a játékot… – válaszolta Papp Bence. – Sokan fellélegezhettek: végre nem kell szenvedni, hogy ki mondja meg neki, nem lesz belőle futballista. Pedig gyerekkoromtól úgy mentem minden edzésre, hogy egy nap Del Piero mellett játszom majd a Stadio Delle Alpiban. A Jóisten nagy rendező, mert végül úgy hozta az élet, hogy ott lehettem a búcsúmeccsén – ha nem is a pályán, de ajándékként a lelátón igen.

Tóth Alex és Papp Bence – a játékos és a menedzser útja sem volt sima a Premier League-ig Fotó: Facebook /Papp Bence

– Nem volt eléggé tehetséges?
– Bognár György talán emlékszik rá, amikor kártyázás közben fél szemmel nézte a meccsünket a III. Kerületnél, U17 volt talán, mert aztán megállított az öltözőfolyóson, és megkérdezte: „Te, ki rúgta azt a marha nagy szabadrúgásgólt?” Mire mondom: én. Ő meg: „Mekkora gólt rúgtál, te jó ég!” Ha viccesen akarom megfogni, akkor ez a párbeszéd volt a karrierem csúcspontja, és ebben a válaszom is benne van a kérdésre. Persze a négy térdműtét sem segített. Huszonkettő voltam, amikor a negyedik után felhagytam az álmommal.

Gulácsi befutott, ő melléktermék lett – Papp Bence a töltelékjátékosokról

– Kilencvenes születésű, több volt csapattársa is tagja volt a 2009-es U20-as világbajnokságon bronzérmes válogatottnak.
– Nagyon erős korosztály volt. Az MTK-ban Gulácsi Péter és a Simon ikrek is ott voltak velem, balszélsőként pedig Varga Roland meg köztem volt egy egészséges rivalizálás, hogy melyikünk éri el hamarabb a negyvenegy kilót tizennégy évesen – én nyertem.

– Nekik topligás szerződéseik, válogatottságaik lettek, önnek az NB III volt a plafon. Nehéz volt elfogadni?
– Végig éreztem, hogy nem voltam toptehetség. Van egy történetem, ami jól szemlélteti a helyemet. Már a diplomához közeledtem, amikor összeállítottam egy képzési rendszert arról, hogy egy fiatal játékos hogyan építse fel magát. Erről előadást tarthattam az NB I-es kluboknak, persze teljesen meg voltam illetődve. Varga István volt az edzőképzés vezetője, akinek a felcsúti akadémián a játékosa voltam. Pista bá csitította a közönséget, hogy figyeljenek rám. Soha nem felejtem el, amit utána mondott: „Bence, le a kalappal, mindig is tudtam, hogy sokkal inkább ez a te pályád!” Úgy dicsért, ahogy csak kevesen: ezzel az egy mondatával mindent elmondott a futballkarrieremről.

– Az MTK-nál és Felcsúton az akadémiai rendszer hajnalán nevelkedett. A futballképzés milyenségének fokmérője a minőségi labdarúgók száma. Ön nem lett élvonalbeli játékos, de a sportágban maradt, és Tóth Alex Premier League-be vezető útját segítette. Mondhatjuk csúnya kifejezéssel, hogy az akadémiai képzés „hasznos mellékterméke”?
– Igen, és ez nagyon fontos téma, amiről sokkal többet kellene beszélni. A Szoboszlai Dominik nevével fémjelzett 2000-es korosztály mintegy tizenhétezer magyar játékosa közül kevesebb mint fél százalék jutott el profi szintre. 

A nagy számok törvénye alapján sok a töltelékjátékos, én is az voltam. Ám ezeknek a jelentős részét elveszíti a sportág, ami nagy hiba.

Óriási potenciál lehetne abban, ha a klubok időben felismernék a pályán kívül hasznosítható képességeket is, mert szerintem a legjobb szakemberek azokból lesznek, akik ismerik az öltözők világát. Mindegy, milyen szinten játszottak, mindegy, hány évet. A lényeg az, hogy egyszer lementek, mert megvolt bennük a futball iránti alázat és szenvedély. Akadémiai oldalról ugyanakkora erőfeszítést kellene beletenni azokba a játékosokba is, akikből láthatóan nem lesz Premier League-futballista, mint azokba, akikről azt gondolják, hogy lehet.

Megveszem kilóra – a diplomás akadémista és a Dzsudzsák, Huszti, Gera trió

– Ön hogyan tudott a futballban maradni?
– Közgazdászdiplomát szereztem gazdálkodás és menedzsment alapszakon, amivel én lettem a Puskás Akadémia első diplomás növendéke. Azóta, hála a Jóistennek, sokan lediplomáztak, de az elsőre sokan emlékeznek. Az első diplomám után több, mint száz céghez küldtem be az önéletrajzomat. Tíz helyről kaptam választ: hét nem, három továbbjutás, végül nulla állásajánlat. Rengeteg pofont kaptam akkoriban, és eljutottam odáig, hogy akkor csináljak valamit magam. Az első szakdolgozatomat a futballal kapcsoltam össze, három magyar játékos felépítését vizsgáltam meg marketing, kommunikáció és gazdasági szempontból. Ez a szakdolgozat lett az alapja annak a több mint tíz évvel ezelőtt az akadémiákra bekerülő képzési rendszernek, amit említettem.

– Ki volt az a három magyar futballista, akikről a szakdolgozatát írta?
– Huszti Szabolcs, Dzsudzsák Balázs és Gera Zoltán. Az volt a címe, hogy „Megveszem kilóra – Sportmenedzselés a magyar labdarúgás elitjében”.

– Mi volt a konklúzió?
– Elsősorban nekem volt jó lehetőség, hogy megismerjem az akkor három legmagasabban jegyzett magyar futballista karriertörténetének hátterét. Sok olyan információhoz jutottam, amelyek alapján kialakult bennem egy kép, hogy szerintem mi volt jó vagy mit lehetett volna másképpen csinálni. Ez alapján is építettem fel a képzési és oktatási módszert, aminek Légy profi! volt a neve. Az akkori konzulensemnek köszönhetően sikerült szakmai berkekben megismertetni: tizenhat–tizenkilenc éves játékosoknak készült, hogy a futball után vagy mellett mire figyeljenek, hogyan menedzseljék magukat.

– Később a Videoton játékosmegfigyelő-hálózatának kiépítésében dolgozott, majd a Puskás Akadémián volt nemzetközi igazgató. Miért lett játékosügynök?
– Itthon és külföldön is azt láttam, hogy akkor lehet igazán jól labdarúgó karriert felépíteni, ha a menedzser érti a futballt, tudja a szerepét, és amellett, hogy a játékos érdekeit képviseli, jól együtt tud működni a klubokkal is. Akár a Videotonnál, akár a Puskás Akadémiánál sokszor ezt hiányoltam az ügynökökből a tárgyalásokon. Kialakult bennem, hogy ezt tudnám csinálni, és a klubmenedzsmentben szerzett tapasztalatokra építve belevágtam 2019-ben.

Kritikus pont, amikor visszataszító stílusban is beszéltek a szülőkkel

– Tóth Alex az első játékosai között szerepelt, amikor még csak 15 éves volt. Hogyan indult a kapcsolatuk?
– Amikor elindítottam az ügynökséget, igyekeztünk felépíteni egy komoly, saját adatbázist. Ide feltöltöttük a mérkőzésriportjainkat, így rengeteg játékosról voltak információink. Alexről már három nagyon erős riportunk volt, és terveztük a megkeresését, amikor felhívott egy barátom, hogy az egyik ismerőse menedzsert keres. Megadta az édesapa számát, hogy beszéljünk vele. Amikor kiderült, hogy Alexről van szó, összeértek a szálak. Már akkor, tizenöt évesen ugyanazt láttam a szemében, mint amit most is: egy koncentrált, érett, őszinte, jó kisugárzású srác, aki szeretné élvezni, amit csinál. Semmi sem változott.

Tóth Alex a harmadik meccsén már kezdő volt a Premier League-ben az Everton ellen Fotó: Peter Byrne / PA Wire

– Legalább három sorsfordító pillanat biztosan volt Tóth Alex pályafutásának korai szakaszában, amelyek nélkül ma aligha lenne Premier League-játékos. Vegyük az elsőt, amikor a Honvéd utánpótlásában tett kitérő után visszatért a Fradihoz.
– Nagyon örülök, hogy így történt, mert szerintem a Honvédban sajnos tönkrement volna. A jó családi háttér, az áldozatkész szülői támogatás, az utánpótlásedzők, a menedzser, aki a helyes irányba visz, a megfelelő közeg mind szükségesek ahhoz, hogy a főszereplőből főhős lehessen.

Sokszor azonban eszméletlen dolgokat kell nagyon fiatal játékosoknak is megélniük, amik miatt elfordulhatnak a sportágtól. Sok Tóth Alex veszhetett el a magyar futballban.

Az egy dolog, hogy a Honvédnál akkor nem láttak potenciált benne, de még visszataszító stílusban is beszéltek a szülőkkel. Hála a Jóistennek, ők jó döntést hoztak, és még éppen időben visszakerültek a Ferencvároshoz.

– Kihallani a felháborodást a hangjából.
– Tudnék erős jelzőket mondani. Az a furcsa a futballban, hogy ha valaki rosszul dolgozik, a végén akkor is kereshet pénzt, mert közben mások meg jó munkát végeztek. A FIFA szolidaritási hozzájárulásának köszönhetően a Honvéd is részesül Alex Premier League-be igazolása után, mert ott is eltöltött két évet. Ha majd viszek oda játékost, ezt azért megjegyzem.

– Visszatérve Tóth Alex sorsdöntő pillanataihoz: a második a búcsú a futsaltól, ami végigkísérte a gyerekkorát.
– Nem kell feltalálni a spanyolviaszt, Brazíliában a futsal szerves része a futballisták képzésének. Alex lábaiban ennek is köszönhetően eszméletlen mennyiségű labdaérintés volt kis korától kezdve. Az ugyanakkor kulcsfontosságú volt, amikor a Fradi utánpótlásában Korolovszky Gábor lett az edzője, és ő azt mondta neki, hogy nincs több futsal. Addigra kis területen, rövid passzos játékban, döntéshozatali sebességben már magas szintre jutott, de nagyon kellett, hogy ne szűküljön bele a futsalos gondolkodásmódba. Koró bá megmondta neki, hogy nincs más dolga, mint a pályán tőle legtávolabb lévő csapattársat figyelni, és eljuttatni hozzá a labdát. Megtanult hosszú labdákban is gondolkodni, ezáltal vált olyan komplex középpályássá, ami miatt a Premier League-ben is felfigyeltek rá.

Tóth Alex sokat köszönhet Robbie Keane-nek – na de Pascal Jansennek?

– Amikor már topligás klubokkal hoznak hírbe egy futballistát, előtérbe kerül a menedzser szerepe, de milyen láthatatlan munkát kellett elvégezni a háttérben az elmúlt öt-hat évben?
– Élénken él bennem, amikor Alex először a Fradi NB III-as csapatába került, és hosszú idő után újra fizetnem kellett azért, hogy élőben lássam futballozni egy játékosomat. Megvettem a belépőt, és elkezdtük intenzíven előkészíteni Alex átvezetését a felnőtt futballba. Egy menedzser feladata nem merül ki a szerződések letárgyalásában, fel kell építenie a játékosprofilt. Legelőször 2023. október 5-én ajánlottam őt külföldre, egy belga élcsapathoz. Nem azért, hogy másnap leigazolják, hanem azért, hogy amikor eljön a megfelelő pillanat, ne akkor kelljen bemutatnom, ki az a Tóth Alex. Az elmúlt egy évben, amikor ő a teljesítményével feltette a habot a tortára, addigra már szerepelnie kellett a nevének az étlapon. Tudni kell, hogy a klubok milyen profilt keresnek, milyen döntési mechanizmussal dolgoznak, kinek, mit és hogyan kell prezentálni. Nem elég bekopogtatni az ajtón, el kell érni, hogy be akarjanak hívni.

– A harmadik sorsfordító pillanat: Robbie Keane büszkén meséli, hogy a Fradi tavaly januári edzőtáborában meglátott valamit Tóth Alexben, és nem hagyta, hogy távozzon. Igaz, hogy a Kecskemét a Spanyolországba igazoló Nikitscher Tamás helyére vitte volna, de mivel az ő ügye elhúzódott, addig Tóth sem mehetett, és csak ezért volt ott abban az edzőtáborban?
– Való igaz, hogy az az átigazolás elhúzódott, de nem ez volt a valódi ok. 

Kimondom őszintén, mert hihetetlen: a kecskeméti stáb nem volt biztos benne, hogy azt a százalékos fix játékpercet, amit kértünk, biztosítani tudja neki.

Itt vissza kell kanyarodnunk kicsit az időben. Alex már 2023-ban, Sztanyiszlav Csercseszovnál debütált az NB I-ben, 2024-től pedig teljesértékű tagja volt a Ferencváros első keretének. Dejan Sztankovics menesztése után, amikor Leandro volt a megbízott edző, kezdő volt az Újpest elleni derbin, és megmutatta, hogy készen áll a feladatra. Utána jött Pascal Jansen, aki nem számolt vele. Mi kategorikusan kijelentettük, azt szeretnénk, hogy a Fradiban futballozzon, de ha ezt az edző nem akarja, akkor csakis komoly játékgaranciával mehet máshová. Ehhez Hajnal Tamás is ragaszkodott, aki sportigazgatóként látta a potenciált benne.

– Közben Pascal Jansent kivásárolta az FTC éléről a New York Red Bulls.
– Igen, pont aznap reggel érkezett a hír, amikor délután Tamással egyeztettünk volna Alex helyzetéről. Egyből felhívtam Alexet, hogy „figyelj, Ali, szerintem tudom a válaszodat, de mondd el, hogy most mit szeretnél!”. Csak annyit felelt: „Bence, bárki lesz az új edző, én kezdő leszek a Fradiban.” Ebben maradtunk.

– Robbie Keane érkezett, akinek az irányítása alatt szinte azonnal alapember lett, hamarosan a válogatottba is bekerült. Óriási volt a kontraszt Pascal Jansen után.
– Robbie Keane-nek rengeteget köszönhet az egész magyar futball. Nálam a legnagyobb hatást gyakorolt külföldi edző itthon az elmúlt tizenöt évben. A maga módján Pascal Jansen is hozzátett Alex pályafutásához. Azzal, hogy nem adott neki lehetőséget, még inkább megerősítette fejben. Persze néha legszívesebben ordítottam volna… Sőt 2024. december elsején, amikor Tatabányán néztem Alit, ahogy próbált labdába érni egy borzalmas színvonalú, gól nélküli BVSC–Soroksár mérkőzésen, ki is fakadtam a lelátón, hogy könyörgöm, mit keresünk mi itt egy ilyen játékossal?

Tatabányáról nem a Premier League látszott, hanem a sarki patika

– Kevesebb mint tizennégy hónappal később a Bournemouth színeiben a Liverpool ellen debütált a Premier League-ben.
– És az egyik első mondata az volt utána, hogy a Liverpool ellen könnyebb volt labdához érni, mint akkor a BVSC ellen. Ott folyton a levegőben volt a labda, nem volt egymás után két passz a földön rossz átvétel vagy szabálytalanság nélkül. Ha ott a tatabányai lelátón, valaki azt mondta volna nekem, hogy 2026-ot már a Premier League-ben kezdi, akkor megkértem volna, hogy menjen el a sarki patikába, és írasson fel magának valami gyógyszert. Ma viszont már azt mondom, hogy akinek van hite a Jóistenben és van hite magában Alexben is, annak fel kell készülnie arra, hogy ő a lehetetlennek tűnő dolgokat is képes megcsinálni.

– A hasonló testfelépítésű Florian Wirtz 140 Bundesliga-meccsel a háta mögött igazolt Liverpoolba, mégis azt láthattuk, hogy kellett neki fél év és többkilónyi pluszizom, mire felvette a Premier League ritmusát. Tóth Alexnek az NB I után nem lesz túl nagy az ugrás?
– Korábban úgy gondoltam, hogy a Premier League előtt ideális lehetne egy köztes lépcsőfok, de jött a Bournemouth, amely az adatok és megalapozott szakmai vélemények alapján úgy ítélte meg, hogy már most készen áll erre a szintre. Ali első angliai meccse előtt sokat beszélgettem a csapat sportigazgatójával, aki az egyik edzés után elmondta, hogy két éve vették meg Alex Scottot 23 millió euróért, akit gyönyörűen felépítettek. Akkor ő ugyanennyi idős volt, de a klub szerint Alinak kétszer olyan a fizikuma, mint amilyennel az angol középpályás érkezett. Ez dicséri a Fradinál végzett munkát és Ali plusz egyéni edzéseit is. A Bournemouth-nál világszínvonalú a játékoskiválasztási és -fejlesztési folyamat. Már eljutottak arra a szintre, hogy a legnagyobb kluboknak ad el, mint a Manchester City, a Liverpool vagy a Real Madrid. Türelmesnek kell lenni, de biztos vagyok benne, hogy Alex a lehető legjobb helyre került.

Két Alex: Scott és Tóth az AFC Bournemouth középpályáján hamar megtalálhatják a közös hangot Fotó: Jacob King /PA Wire

– Az elmúlt egy év történéseit nehéz lett volna megjósolni, de fontos kérdés, hogy hol látja Tóth Alexet öt év múlva?
– Öt és fél éves szerződést kötött a Bournemouth-szal, de úgy tekint rá, hogy ez csak a kezdet. Tudja, hogy rengeteget tanulhat, fejlődhet, napról napra jobb lesz. Úgy gondolom, hogy három év múlva Európa legjobb középpályásai között emlegetik majd.

– Szóba került a szakdolgozata, amiben Dzsudzsák Balázs és Huszti Szabolcs karrierútját is elemezte, akik Oroszországba, illetve Kínába igazoltak nagy pénzért. Azt nem kérem, hogy ezeket a döntéseket minősítse, de egy elvi kérdés: mit javasolna, ha jönne egy szaúdi klub, és tízszeres fizetést ígérne Tóth Alexnek?
– Van erről egy megállapodásunk. Ő minél jobb játékossá szeretne válni, és egyáltalán nem érdekli a pénz. Most sem az érdekelte, pedig voltak anyagilag sokkal jobb lehetőségei. Egyébként a Ferencvárosnak is, de ők is a szakmai koncepció mellett döntöttek, amiért nagyon tisztelem Kubatov Gábort, Nyíri Zoltánt, Orosz Pált és Hajnal Tamást. Amikor majd Alex már tizenkét-tizenhárom évet eltöltött topszinten, akkor lehet értelme Szaúd-Arábiáról vagy az Egyesült Államokról beszélni, addig nincsen.