Ronaldo és Messi mellett azért mások is futballoznak
Akár sértődötten is húzhatná az orrát a norvég Erling Haaland, aki élete első világbajnokságán két góllal nyitott Irak ellen. A norvégnak akár igaza is lehetne, mert a világfutball ma már sokkal inkább róla szól, mint Ronaldóról.
Hogy Haaland mit gondol erről, most még aligha érdekes, a norvégok erőtől duzzadó, magabiztos játéka már sokkal inkább az.
Még mindig kevesen vannak azok, akik szerint a skandináv csapat messzire juthat, valami azonban azt súgja, hogy ennek a vb-nek ők lehetnek az egyik meglepetéscsapata. Nem azért, mert 4-1-re legyőzték Irakot, hanem azért, mert a játékuk, de főleg a csapatkohéziójuk megtestesíti azt, amire egy ilyen hosszú eseményen mindenképpen szükség lehet.

A csoportkör első fordulójának a semmiből a sztratoszférába emelkedő új csillaga egy olyan kapus lett, aki a portugál másodosztály 9. helyezettjének, a Chaves együttesének a kapusa.
Josimar José Évora Dias, akarom mondani, Vozinha nevét a világbajnokság előtt csak azok ismerték, akik hajlandóak voltak alámerülni a Zöld-foki-szigetek válogatottjának tanulmányozásában.
Nem tudom, hogy mennyien voltak, gyanítom, kevesen. Vozinha sporttárs az Spanyolország–Zöld-foki-szigetek összecsapáson (különösen az első félidőben) olyan produkcióval rukkolt elő, amire kevesen gondoltak (a spanyolok biztosan nem), ezzel máris megérdemelte a kissé elkoptatott „csodakapus” jelzőt. Az, hogy a 2024-es Európa-bajnok spanyolok 0-0-t értek el az afrikai kiscsapat ellen, az első kör legnagyobb meglepetése volt. Vozinha pár perc alatt szerzett magának pár millió új követőt az Instagramon, ma ez számít, semmi más. A spanyolok játékát elnézve egyelőre nem látszik, miért gondolják őket a legnagyobb favoritnak, de ne feledjük, hogy 2010-ben is úgy lettek világbajnokok, hogy az első meccset elvesztették Svájc ellen Dél-Afrikában.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!