Gyűjtést indítanak az Ali-múzeum újranyitásáért

Az épület mára igen rossz állapotba került. A kampány során 5,8 millió dollárt szeretnének gyűjteni

1976. május 24-én készített kép, amelyen Muhammad Ali a brit Richar Dunn elleni másnapi nehézsúlyú mérkõzésére edz Münchenben Fotó: Bajzát István Forrás: MTI/EPA/Bajzát István

Pénzgyűjtő kampány indult annak érdekében, hogy felújítsák és újra nyissák a legendás ökölvívó, Muhammad Ali életét bemutató múzeumot.

A négy éve elhunyt félnehézsúlyú olimpiai aranyérmes, profi nehézsúlyú világbajnok bokszoló szülővárosában, a Kentucky állambeli Louisville-ben 2016-ban nyílt meg a nonprofit alapon működő múzeum, ám pénzügyi problémák miatt 2017-ben bezárta kapuit.

1976. május 24-én készített kép, amelyen Muhammad Ali a brit Richar Dunn elleni másnapi nehézsúlyú mérkõzésére edz Münchenben
Fotó: MTI/EPA/Bajzát István

A múzeumot abban a házban alakították ki, amelyben Ali gyermekkorát töltötte, az épület viszont mára rossz állapotba került. A helyi televízió információi szerint a most indított kampány során 5,8 millió dollárt szeretnének gyűjteni, ennyire volna szükség a teljes felújításhoz, egy új vendégfogadó központ építéséhez, közösségi programok szervezéséhez és adományozáshoz. Az illetékesek abban bíznak, hogy februárig legalább egymillió dollár összegyűlik, így már jövő ősszel megnyílhatna a kiállítás.

A louisville-i házban Muhammad Ali ötéves korától 15 éven át lakott.

Gondolatok a Néprajzi Múzeum új állandó tárlatairól

November 16–18. között rendezte meg a Néprajzi Múzeum az Útközben – En Route című nemzetközi online konferenciát, amelyen a szakma mellett az érdeklődők is betekintést nyerhettek az új állandó kiállítások terveibe. Ahogy korábban megírtuk, az intézmény azt tűzte ki célul, hogy a magas szakmai színvonal mellett – a látogatók igényeit figyelembe véve – élményszerűvé tegye a múzeumlátogatást.

Míg a szimpózium első napján külföldi múzeumok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak példáit, tapasztalatait ismerhettük meg Varsótól Tartu városáig, addig a második és harmadik napon hazai szakemberek, antropológusok, néprajzkutatók, muzeológusok és kurátorok folytattak izgalmas eszmecseréket a Néprajzi Múzeum készülő állandó kiállításairól. Schleicher Veronika muzeológus, néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum gyűjteményi főosztályának vezetője a Kerámiatér koncepcióját ismertette. Mint előadásában hangsúlyozta, az építészeti látványtervhez igazodva, az emberi agyfélteke analógiájára alkották meg elképzelésüket. Mivel a népművészetek közül a legnagyobb érdeklődés a fazekasság iránt mutatkozik, ezért több mint ötezer tárgyat, köztük Kárpát-medencei és más országokból származó kerámiákat állítanak ki. Magyari Márta muzeológus, néprajzkutató hozzászólásában kiemelte, nem hagyományos kerámiakiállítást kell elképzelnünk, hanem egy időben és térben is nagyon tág és univerzális koncepciót. A témakönyvben leírtak szerint a kerámiákat önmagukban, képi és szöveges illusztrációk nélkül jelenítse meg a tárlat – tette hozzá. Novák Piroska dizájn- és művészetteoretikus egyedülállónak és hiánypótlónak nevezte a kiállítást, amely egyben hatalmas vállalkozás is a közért, a kultúráért. Szerinte azonban a kortárs kerámiákkal is foglalkozni kell, továbbá az Arcanumhoz hasonló adatbázis létrehozására hívta fel a figyelmet.

A teljes cikk ITT olvasható.