Nagy Blanka nagy napjai ezek. A tavaly decemberben az ismeretlenségből reflektorfénybe lépett kiskunhalasi leányzó páratlan karrierjének vagyunk tanúi. Mint egy liberális mesében, Blanka egy Kecskeméten elmondott ordenáré beszéde révén lett a hazai ellenzék dédelgetett kedvence. (A karakteres belépő felkeltette a haladó demokraták figyelmét, még a választékosan trágár Gyurcsány Ferenc is elismerőn szólt a fordulatokban gazdag káromkodásözönről.) Talán az sem véletlen, hogy az uniós választásra készülő szocialisták még a Budapestre látogató Frans Timmermanst is összehozták a karizmatikus menyecskével. Gondolom, ez is hozzájárult a párt hatszázalékos zakójához. (A piros fejű holland is padlót fogott Brüsszelben.) Tóth Bertalan pártelnök még az MSZP jogi segítségét is felajánlotta Blanka nyelvművelőnek, akinek „bátorságához kétség sem férhet a hatalom és bértollnokai ellen vívott harcában”.
Nemrég arról érkezett hír, hogy hősnőnk belépett a Momentum Mozgalomba. Elhatározását ekképp indokolta szegény: „Olyan emberekkel találkoztam, akik visszaadták a hitemet az emberi értékekbe […], bennük láttam egy olyan lehetőséget, amely a változás irányába tudja terelni a jelenlegi helyzetet.” Blanka blogbejegyzése a párt uniós képviselőjét, Cseh Katkát sem hagyta hidegen: „Nagy Blanka az a tinilány, aki nem csak saját generációjának példaképe, hanem mindannyiunké – írta elérzékenyülve. – […] Bátorsága, következetessége és hajthatatlan igazságkeresése mindig csodálattal töltött el engem is. […] Blanka, üdv a fedélzeten!”
Katka bejegyzése viszont a kommentelőkből hozta ki a trágárt. (Nem idézek.)
