Ami eltagadhatatlan: a bátor kiállás szinte órák alatt kommunizmusellenes országos tüntetésekké lett, megmozdultak a nagyvárosok, természetesen Bukarest is. A rezsim erőszakkal válaszolt. A folytatást ismerjük. A megrettent diktátor december 21-ére tömeggyűlést hívott össze, hogy elítélje a temesvári „vandálok” és „huligánok” cselekedeteit (neki nem volt „elhanyagolható apróság”), ám rosszul taktikázott… A Ceausescu házaspárral végül saját, „forradalmárt” alakító pártriválisainak – élükön Ion Iliescuval – rögtönítélő bírái végeztek karácsony első napján.
A reformkommunisták eltagadták Temesvárt, elvitték a show-t. Bezsebelték a forradalmat.
Képlékeny a román emlékezet. Trianonról például ez a hivatalos álláspont: „A békeszerződés Erdélynek az Anyaországhoz, Romániához való visszatérését szentesítette.” Ez azért érdekes, mert az említett „Anyaország” csupán 1862-ben jött létre, Havasalföld és Moldva egyesüléséből, s abban az „Anyaországban” semmiféle Erdélyt (amelyik 1920-ban „visszatért”) nem említenek a lexikonok.
Ki tudja, mit hoz még a román múlt?
Borítókép: Nicolae Ceausescu (Photo by Barbara Pflaum / IMAGNO / APA-PictureDesk via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!