Vajon ki akar ma békemenetelni? – teszi fel a kérdést a Népszavában Hargitai Miklós betűvető és matematikus. Utóbbi minőségében arról tájékoztat, a trendeket figyelve, minél tovább várnak a következővel, annál mérsékeltebb lesz az érdeklődés. Ha például október 23-ára teszik, írja, már kényelmesen el fognak férni a galopp-pályán, a Lovin is. „No nem a versenypályán – teszi hozzá Hargitai bukméker –, annyian sosem voltak, hanem a lelátón vagy azon a kis körön, ahol a paripákat járatják megnyugtatásul futam előtt.” (Hargitai szerint eleve abszurd volt maga a műfaj, és most kiderül, milyen vékony a választóvonal a „nemzetben politizálás” meg a nevetséges hőzöngés között, és hogy mennyire fals volt már eddig is ez a szellemi roncsderbi.) Megtudjuk, normál viszonyok közt ma már nagyságrenddel kevesebben mennének a békemenetre, mint a melegfelvonulásra. (Megjegyzem, utóbbi mezőnyben sok a „vendégjátékos”, a riszálók fele nemzetközi meleg.)
Érdekesek ezek a Hargitai-számfejtések. Korábban a Népszava-betűvetőtől értesültünk arról is, hogy „miközben 2010 óta rendre többségbe került »Csurka népe«, országosan, bármelyik elemét vesszük is, kisebbségben van”. (Gondolom, a kalkulálásnál Pulai András Publicus Intézete segített.) Arról egy régebbi elemzésében tájékoztatott a szerző, hogy a Fidesz–KDNP csupán egy szélsőséges, kisebbségi eszmerendszer nevében gyakorolja a hatalmat a többség felett – csak mi, birkák ezt nem vesszük észre.
Végigolvasva a matematikai fejtegetést, az ember csöppet sem csodálkozik az egymást követő Fidesz-kétharmadokon. Talán jobban járna az ellenzék, ha nem a Hargitai Miklósok nyúlnának a hóna alá.
