Ahhoz képest, hogy Magyar Péter már hadba lépésekor kijelentette, nincs szüksége az óbaloldal embereire (pláne a negyvenöt fölöttiekre), szinte nincs nap, hogy ne szólalna meg az ellenzéki sajtóban egy-két leharcolt, körberöhögött figura az MSZP–SZDSZ-érából. Hogy mit szól a kéretlen humoristákhoz a trónra spekuláló Tiszabrigád-vezető, nem tudjuk – mi mindenesetre jót derülünk a ványadt attrakciókon.
A minapi kunsztot Csillag István, a szabad demokraták korrupciós botrány miatt elzavart gazdasági minisztere mutatta be a Klubrádió Reggeli személy című műsorában.
A nyugalmazott zsivány azt javasolta: hatalomra kerülése után a Tiszának el kell koboznia a magántulajdonban lévő javakat, ingatlanokat, a gyárakat pedig lefoglalni. „Felelős őrzésbe lehet venni nagyon sok mindent, ami nem azért és nem abba az irányba működik, ahova kellene tartania.” Konkrétumról is kérdezett: „Hány teljesen felesleges híd épült itt?”
Én speciel háromról tudok. Mindhármat Csillag István próbálta felállítani még országlása során – igaz, egyikből sem lett semmi, hál’ Istennek!
Kiderült ugyanis, hogy a megvásárolt NDK-gyártmányú vaselemek hídépítésre alkalmatlanok, talán a MÉH-átvevőhelyeknél lehet hasznosítani, ócskavas árban.
A blamázs után Csillagék gáláns közleményt adtak ki: bárki elviheti a hervadt vasdarabokat, az nem minősül lopásnak. Csillag plusz. Emberünk nemrég azon merengett: gondoljuk csak el, hány tál levesre futotta volna a nemzetnek az eucharisztikus világkongresszus, a Puskás stadion meccsei vagy a békemenet költségeiből? Ez már Lendvai Ildikó lélegeztetőgépes sikolyát is előzte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!