A vikingeket is fertőzte a kór

A fekete himlő eddig ismeretlen változatát fedezték fel vikingek fogaiban – először bizonyítva, hogy a gyilkos betegség legalább 1400 éven át sújtotta az emberiséget. Az eredményeket a Science magazinban a múlt héten közölték. A kór miatt csak a XX. században körülbelül háromszázmillió ember halt meg.

A fekete himlő vírusát genetikai módszerrel vizsgálva derült ki, hogy a kizárólag az emberre veszélyes változat 16-68 ezer évvel ezelőtt különült el az afrikai rágcsálók rokon vírusaitól. A történészek szerint a fekete himlő időszámításunk előtt tízezer évvel már létezett, ám eddig nem volt tudományos bizonyíték arra, hogy a XVII. század előtt valóban jelen volt. Az sem ismert, hogy az első kórokozó hogyan fertőzte meg az embereket, feltehetően – a Covid–19-hez hasonlóan – állatokból származik. Noha már az ókori egyiptomi múmiákon is találtak fekete himlőre utaló jeleket, a kórokozó örökítőanyagát eddig kizárólag késő középkori vagy annál fiatalabb mintákban tudták kimutatni. Eddig azt hittük, hogy a vírusnak a tömegek halálát okozó formája 1600 éve jelent meg Ázsiában. A halálozás 25-40 százalékos lehetett, de Amerika felfedezésekor az ottani bennszülöttek körében a nyolcvan százalékot is elérte ez az arány. (A kórokozó másik módosulata később alakult ki, enyhébb tüneteket okozott és csupán minden századik beteg vesztette életét.) A túlélők harmadának bőrét csúnya hegek borították, illetve sokan megvakultak. A XVIII–XIX. században a vakok csaknem harminc százaléka a fekete himlő miatt vesztette el a látását. Himnuszunk szerzője, Kölcsey Ferenc is ­emiatt lett egyik szemére vak.

A himlő elleni védőoltás felfedezése – 1796-ról beszélünk – Edward Jenner angol orvos nevéhez fűződik. Ő jött rá, hogy a tehénhimlővel mesterségesen fertőzött emberekben védettség alakult ki a kórokozóval szemben – ez volt az emberiség történetében az első mesterséges immunizálás, az első védőoltás. Az Ántsz.hu portálon olvasható, hogy 1977. október 26-án Szomáliában regisztrálták az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet. Az első himlőmentes év 1979 volt a Földön, de lehetett volna az előző is, ám egy birminghami labor két munkatársa megfertőződött. Egyikőjük a fertőzés miatt halt meg, a másik érintett a laboratórium professzora volt, aki öngyilkos lett.

– A vikingek fogain felfedezett kórokozó genetikai felépítése eltér a XX. században felszámolt modern himlővírusétól. Tudtuk, hogy a vikingek Euró­pában és azon túl is mozogtak, és most már azt is tudjuk, hogy hordozták a himlő vírusát. Az időszámításunk után 600 és 1050 között élt emberek csontvázaiból kinyert 1000–1400 éves genetikai információ rendkívül jelentős, mivel a himlőt okozó variolavírus evolúciójának történetéről sokat elárul – nyilatkozta a Sciencedai­ly.com tudományos portálnak Eske Willerslev, a University of Cambridge professzora. A kutatók a kórokozót tizenegy vikingkori temetkezési helyen találták meg Dániában, Norvégiában, Oroszországban és az Egyesült Királyságban. Négy mintában a teljes vírusgenomot rekonstruálták.

A koppenhágai egyetem professzora, Martin Sikora úgy véli, a himlő kialakulásának üteme nem világos, de a gyilkos vírus legkorábbi ismert törzsének kimutatásával először bizonyították, hogy a himlő a viking korban biztosan létezett. Noha nem tudjuk biztosan, hogy ezek a himlőtörzsek okozták-e a mintát adó vikingek halálát, de bizonnyal bekerültek a véráramukba, hiszen 1400 évvel később kimutathatták ezeket. A vírus genetikai struktúrájának megismerése hasznos lehet az ilyen típusú kórokozókkal folytatott küzdelemben.

Figyelemre méltó, hogy a vikingekben talált vírusgénállomány jelentősen eltér a XX. század végén felszámolt gyilkos kórokozó genetikai állományától. Az ősi vírus 15 százalékkal több gént tartalmazott a XX. században sikeresen kiirtott kórokozóénál. A vikingkori himlővírus génállománya a kettő közé esett. A kutatók feltételezik, hogy minél több gént tartalmaz a vírus, annál kevésbé halálos. Azaz a vikingkori vírus fertőzésének halálozási aránya a XX. század végén felszámoltnál alacsonyabb lehetett.